Fraternity-Testvériség, 1999 (77. évfolyam, 1-4. szám)
1999-12-01 / 4. szám
Page 8 TESTVÉRISÉG Continued from page 7 hozott határozati javaslatok, melyeket röviden így foglalhatnék össze: Támogatjuk az amerikai magyar szervezeteket, régieket és újabb keletűeket egyaránt. Törekszünk a feladatok egyeztetésére, régi és új szervezetek egységes működtetésére. Magunkra nézve elkötelezönek tartjuk, hogy önmagunk számára megfogalmazzuk identitásunkat, feladatainkat, helyünket a nemzettestben. Kérjük az anyaország és az itteni kultúrális szervezetek hatékony közreműködését olyan területeken, mint a magyar nyelv ápolása, történelmi és kultúrális örökségünk tudatosítása. Bekapcsolódni washingtoni és országos szinten egyaránt Amerika politikai, társadalmi nevelésügyi rendszerébe, ezen keresztül is munkálni az amerikai magyarság előrehaladását, valamint a Kárpátmedencében élő magyarok emberi és kisebbségi jogokra vonatkozó törekvéseit. Kapcsolat-rendszert építeni a Kárpát medencében és az itt élő magyar ifjúság között. Folytatni a Nemzetgyűlésen elkezdett munkát. Találkozzunk újra és gyakran. A konferencián a moderátori feladatkört a maga is amerikai születésű Molnár Ágoston professzor, a New Brunswick központtal működő Hungarian Heritage Center elnöke, látta el, aki bevezetőként értékes előadást tartott “Amerikai magyar identitás” címmel. Elnökölt Beke Anthony, a William Penn Egyesület Igazgatóságának elnöke. A nemzedékváltás szimbolikusan, de a valóságban is megtörtént, amikor a plenáris gyűlés vezetője, az idős nemzedék tagja, átadta a gyűlésvezetés szimbólumát, a kalapácsot, az angol szekció gondolatait irányító fiatalok legfiatalabbjának, aki, mielőtt a gyűlést berekesztette volna, maga és szervező társai nevében vállalta a következő Nemzet- gyűlés megrendezésében rájuk eső részt. Ezen a ponton jött hozzánk nagyon közel a költő (Végváry) gondolata:”Jönnek a gyermekek, az unokák, Valamit mindegyikbe beleoltunk.” Ez a “valami”, ködös származástudattól tudatos identitásig, a legutolsó népszámlálás adatai szerint több, mint másfél millió amerikai polgár élet-többlete. Bertalan Imre Péterffy Gyöngyi Kolozsváron a Bolyai Egyetemen végzett történelem szakon. 30 évig Marosvásárhelyen tanított, majd 1993-ban jött Erdélyből az Egyesült Államokba. A forradalom alatt Marosvásárhelyen megalapította a Lorántffy Zsuzsanna Egyesületet és a Bethlen Kata Klubot és Kultúralapítványt. “Szabadságváró” c. kötete 1990-ben, a “Prometheus” című pedig 1995-ben jelent meg az USA-ban, ahol eddig 29 előadást tartott, amelyeknek a bevételét hazaküldte. Péterffy Gyöngyi KARÁCSONYVÁRÁS Mikor a lelkünk meghitt s olyan tiszta, mint a hó fehérje, vagy a jázmin szirma, mikor a terheink végtelenül nagyok, várod a karácsonyt, várod, várod nagyon! Mikor a fájdalom keserve Mikor már beszakad alattad a béred, ajég is, napjaid tengődnek te sem tudod, hogyan, hív angyali ének, megtörtént ez mégis, szent sugallattal megtelik s ha feltámad szívedben a lelked, a szeretet lángja, várod a karácsonyt, megérkezett hozzád várod a kegyelmet! a karácsony fája! Mikor már minden, Megtalálod, hol van minden ajtó záva, az a titkos járat, hiába keresed kulcsodat ahol megbocsátasz nem járja a felebarátnak, hiába kérdezel ahol megszületik benned is elmarad a válasz, a béke — a réseken lassan Karácsony jött hozzád, fénysugara árad! a lelked mélyébe! Bethlehem, PA, 1997 december.
