Fraternity-Testvériség, 1986 (64. évfolyam, 1-3. szám)

1986-04-01 / 2. szám

FRATERNITY Page 7 AZ ELNÖK ROVATA DEBRECENI KÁNTUS. Részletes jelentést a Kántus észak-amerikai útjáról a helyi rendező bi­zottságok beszámolóinak beérkezése előtt nem ad­hatok. Annyit tudunk, hogy minden bizottság pél­dátlan odaadással, részletekre kiterjedő figyelmes­séggel végezte munkáját. Határt nem ismerő, sze­rető gondoskodással vették körül az énekkar tag­jait. Ideje, hogy szívből jövő köszönetét mond­junk mindazoknak, akik az első levelezésektől és tárgyalásoktól kezdve a szervezés lázas időszaká­ban, a sereggyűjtés napjaiban derekasan helytáll­tak. Külön említendő az atyai-anyai gondoskodás, mellyel a „szülők” otthonaikban körülvették a Kán­tus minden tagját. A húsvéti ünnepkör hangulata különös színnel gazdagodott egyházban, hangver­senyteremben, családban, az észak-amerikai magyar­ság osztatlan közösségében. De miben van a Kántus látogatásának hangulatot felülmúló tartalmi jelentősége? Az észak-amerikai magyarság vezetői gyakran ki­hangsúlyozzák, hogy diaspóra létünk megmaradásá­nak egyik feltétele, hogy időről-időre felfrissüljön az anyaországi lelki-szellemi magyarsággal történen­dő közvetlen érintkezés által. Ez a felismerés ve­zetett bennünket a terv megvalósításában. A Kán­tussal való együttlét nemcsak szép, hanem közös­ségünket építő, a magyarság egybetartozandóságá- nak tudatát erősítő, jövendőt munkáló találkozás­nak bizonyult. Ez a vállalkozás megmutatta a diaspóra magyar­ság szervezett életformájának fontosságát és ere­jét. Intézményei jelentőségére gondolok. Elsősor­ban legrégibb és legfontosabb alkotásaira, az egy­házakra és egyesületekre. Ezek az intézmények ké­pesek megrendezni egy olyan hangverseny-körutat, melyet nagy apparátussal rendelkező hivatalos ren­dezők is ritkán vállalnak. Új igazolást nyert százesztendős amerikai éle­tünk nagy tanítása, egyház és egyesület egymásra utaltsága. Külön-kiilön egyik intézmény sem vállal­kozott volna ilyen nagyméretű feladatra. Együtt felülkerekedtek a nehézségeken. Ebben az össze­fogásban bízvást gondolhatunk új idők új felada­taira. Lehet folytatás! Egyház és Egyesület ösz- szefogása újra szánkba adta a széleskörű együtt- munkálkodás jó ízét. Óriási, eddig szunnyadó erők léptek hihetetlen méretű aktivitásba. Mindent el kell követnünk, hogy ezt az erőt közösségi célok szolgálatában életben tartsuk. Hazai testvéreink is megérezhették, hogy széttagoltságunk csak a külső kereteket illeti. A cselekedetben a lélek egysége jelen van. Míg a debreceni Kollégium növendékei jelenlé­tében örvendeztünk, egy pillanatra sem feledtük Sárospatakot, Pápát, a kollégiumi nevelés, nemzeti lét szempontjából pótolhatatlan kútfőket. Pótol­hatatlan, mert a napjainkban oly fontos népi ön­tudat és önismeret hőfoka az ilyen nemzetnevelő intézmények hatásától függ. A Kántus útja végül azt is igazolta, hogy a kol­légiumokhoz fűződő, élő, évszázados tapasztala­toknak ma is tömegeket mozgató ereje van. El­mondhatjuk, hogy él még Amerika földjén is atyá­ink iskoláihoz ragaszkodó, szent hite. IGAZGATÓSÁGUNK MUNKÁJA. Egyesüle­tünk Igazgatósága március első hetében tartotta tavaszi gyűlését Washington, DC-ben. Az elmúlt év munkáját kiértékelve megállapította, hogy a Re­formátus Egyesület a múlt év folyamán is gyara­podott vagyonában. Anyagi alapjának megerősö­dése lehetővé teszi, hogy testvérsegítő szolgálatát a jövőben is folytassa. A tagság számában mutat­kozó, minden más társaságnál észrevehető csökke­nés arra serkenti, hogy a jövőben minden erejét latba vetve új tagokat szerezzen, a meglévő kötvé­nyek számát gyarapítsa. Ehhez kéri az amerikai és kanadai magyarság támogatását. SZERETETSZOLGÁLATÁT a pennsylvaniai Ligonierban fekvő Bethlen Otthonon keresztül végzi, melynek falai között az amerikai magyar re­formátus gyülekezetek támogatásával gondoskodik megfáradt, magukkal tehetetlen tagjaink ápolásáról. A nyugdíjasok számára az Otthon közelében épült kis lakások faluja az elmúlt évben is bővült. A BETHLEN GYŰJTEMÉNY - levéltár és múzeum — új otthonának építése céljára 50,000.00 dollárt adományozott, abban a reményben, hogy példáját követik az egyházak, a jókedvű adakozók és a nagyméretű építkezést bevezető kapavágás a Bethlen Otthon fennállásának 60-ik, tehát jubileu­mi évében megtörténik. Egyesületünk továbbra is támogatja az ameri­kai és kanadai egyházak által rendezendő ifjúsági táborokat, és minden más ifjúsági munkát, mely Egyesületünk szolgálatát értékeli és erősíti. Jelentettük, hogy Vargó E. Elmer a Reformá­tus Egyesület szolgálatából kivált; a William Penn egyesület keretében és alkalmazásában folytatja egyesületi munkáját. Döntését Igazgatóságunk saj­nálattal bár, de tudomásul vette. Ideiglenes titkár­nak kinevezte Puskás Béla pénztárost. A munka­körrel kapcsolatos teendőket felosztotta az elnöki és pénztárosi hivatal között. A titkári hivatal be­töltésére a mostani számban meghirdeti a pályá­zatot. Ebben a kérdésben szeptemberi gyűlésén hoz döntést.

Next

/
Thumbnails
Contents