Fraternity-Testvériség, 1986 (64. évfolyam, 1-3. szám)
1986-01-01 / 1. szám
Page 12 TESTVÉRISÉG (Folytatás a 8. oldalról.) öregjeinknek, betegeinknek ajándékokat. Azok az egyházak, amelyek Ligonier közelében vannak ajándékaikat saját maguk hozták el és osztották ki otthonunk lakói között mint pl. Duqesne és a McKeesport „New Covenant U.C.C.” Otthonunkat azonban nemcsak magyar népünk, magyar egyházaink veszik körül szeretettel, de maga Ligonier népe és annak környéke is. Egy hónap leforgása alatt 18 csoport jött látogatni, adományt hozni, előadásokat tartani, öregjeink szívét, lelkét vidámítani és könnyeket törölni. Karácsonyi énekektől volt hangos a folyosó, az ebédlő, társalgó és sok esetben betegeink szobája is, mivel egyházak énekkarai jöttek kántálni s iskolás gyermekek angyali csengő hangja dicsérte az Eljövendőt. Li- gonierből négy egyházi csoport is meglátogatott bennünket, hogy ők is leróják szeretetüket az élet öreg veteránjai előtt s csomagjaikkal még szebbé s meghittebbé tegyék számukra a karácsonyi ünnepet. Majd elérkezett a karácsony a maga szentségében és szépségében, amikor otthonunk kicsi kápolnájában az aggastyánok serege együtt énekelt és imádkozott. Majd hallották az otthon lelkipásztorának Kovács Zoltánnak karácsonyi meditációját arról a szerető Atyáról, aki „Úgy szerette ... a világot, hogy az ő Egyszülött Fiát adta érette”. Az igehirdetés után Nt. Kovács Pál az otthon igazgatója osztott úrvacsorát. Karácsony ünnepén nemcsak otthonunk gondozottjai ünnepeltek együtt, de a magyar falunak nyugdíjasai is, mert ők velünk együtt étkeztek szeretetben és megelégedésben otthonunk feldíszített ebédlőjében. Karácsonyra adományok érkeztek nemcsak a Bethlen Otthon és annak lakói számára, de a Bethlen Múzeum és archívum részére is. Több mint negyven doboz értékes iratot és könyvet kaptunk magyar testvéreinktől. Ezek között van néhai Békv Zoltán püspök úrnak az irattára, könyvei stb., amelyeket családja adományozott abból a célból, hogy azok a Bethlen Múzeumban és archívumban nyerjenek elhelyezést. Nagy értéket képviselnek ezek, amelyekért ez úton mondunk köszönetét. Itt szeretném olvasóink figyelmét felhívni arra, hogy bár gyűjteményünk már is hatalmas értéket képvisel és páratlan az a maga volóságában itt az új hazában, álmunk és vágyunk mégis az, hogy Isten segítségével és magyar népünk szíves pártfogásával nap-nap után még hatalmasabbá, szebbé és értékesebbé fejlesszük azt, éppen ezért erre való tekintettel szeretettel kérünk minden magyar testvérünket arra, hogy ha esetleg lenne birtokukban olyan magyar régiség, történelmi dokumentum, vasárnapi, egyházi híradó, értesítő, magyar újságok, fényképek, jelvények stb., amelyeket hajlandók lennének gyűjteményünk gyarapítására adományozni, ezen szándékukról a lehető legrövidebb időn belül intézkedni szíveskedjenek. Tegyünk meg tehát mindent, amíg lehet és amit lehet, mert ha sokáig várakozunk magyar vonatkozású anyagaink összegyűjtésével és azoknak megőrzésével lehet.., hogy az akkor már nem lehet, amiért egykoron mi, mint tékozló fiák leszünk felelősek a történelem ítélőszéke előtt. A hópelyhek az újesztendő első napján még mindig hullanak, amelyeket játszi könnyedséggel ragad tova a hideg szél, de a felhők már oszlani kezdenek s néha-néha kikukkan azok mögül a nap mosolyogva, amelynek sugarai biztatást adnak né- künk arra, hogy lesz még kikelet. Bár a hideg szél még mindig fütyül odakint, itt bent az otthonban jó meleg van. Csodálatos dolog az, hogy e falakon belül nemcsak a fűtőtestek melegét érezzük, de annak a gondoskodó magyar szeretetnek is, amely Amerika minden részéről felénk árad imádság és anyagi segítség formájában. Nap mint nap átölel bennünket az a szeretet, amely soha el nem fogy. Magyar testvéreim szeressék és segítsék otthonunkat, mert ez az első olyan intézmény itt Amerikában, amelyet az Istenbe vetett hit és az igazi magyar szeretet hozott létre. Ne feledkezzünk el azonban a Bethlen Múzeum és archívumról sem. Támogassuk ezeket is erőnkhöz képest, mert ezek is a maguk valóságában páratlanok az Újhaza földjén. Én hiszem, hogy magyar népünk továbbra is szívügyeként kezeli ezeket s ha igen, akkor rövid időn belül olyan hírünk lesz, mint a Bethlen Otthonnak s annak az Amerikai Magyar Református Egyesületnek, amely most ünnepli majd fennállásának kilencven éves évfordulóját s „Ha Isten velünk kicsoda ellenünk?” Otthonunk lakóinak nevében kívánunk testvéreinknek és jótevőinknek Istentől áldott boldog ÚJÉVET. Kovács Zoltán BRANCH 300 Kiss Éva Nagy kitüntetés érte az egyik pártoló tagunk fiát. A Washingtoni Krónika szerkesztőjének, Róna Gizellának a fiát, Róna Zsolt Pétert a világviszonylatban is nagy fontosságú Schroder Bank elnökévé választotta. Amikor a New York Times közölte a hírt, azt is megemlítette, hogy Róna Péter 1956-ban hagyta el Magyarországot, első diplomáját a Pennsylvania Egyetemen, jogi diplomáját pedig Oxfordon szerezte. Róna Zsolt Péter diák korában egyik vezetője volt a Magyar Diák- szövetségnek. Gratulálunk mindkettőjüknek!
