Fraternity-Testvériség, 1977 (55. évfolyam, 1-4. szám)

1977-04-01 / 2. szám

MAGYAR RÉSZ:— ŐRSÉGVÁLTÁS A múlt évi közgyűlés új tisztikart állított Egye­sületünk élére és több új, értékes taggal frisítette fel igazgatóságunkat. Vezetőségünk ilyen méretű újjá­szervezésére 1956 óta nem volt példa. Teljes őrség­váltásra került sor, ami szükségszerűen több vonat­kozásban lényeges változást fog jelenteni 81-ik évé­ben járó intézményünk életében. Az előző tisztikarból visszaválasztott két főtiszt­viselő új beosztásokban folytatja munkásságát. Ft. György Árpád személyében hosszú évek után ismét olyan vezető tölti be az elnöki méltóságot, aki a biz­tosítási tudományokban komoly ismeretekkel rendel­kezik és az elmúlt nyolc év során tekintélyes szerve­zési eredményeket mutatott fel. Mint a Kálvin ke­rület volt elnöke alaposan elsajátította a gyűlésveze- tés mesterségét, amit a tavaszi igazgatósági gyűlésen be is bizonyított. Eszenyi László a főtisztviselők veteránja. És ezzel nemcsak kiváló katonai miiltjára utalunk, hanem arra a közel három évtizedre, amit Egyesületünk köz­pontjában eltöltött. Ügyvezető alelnökként részben átszervezett munkakörbe került. Az elnök állandó helyettese. Személye az őrségváltás zökkenésmentes lebonyolításának egyik biztosítéka. Először került a tisztikarba két olyan vezető, aki nemcsak az Egyesült Államokban született, hanem itt is iskolázott. Nagy szavazattöbbséggel történt meg­választásuknak egyéni népszerűségük mellett az volt az oka, hogy a túlnyomóan amerikai születésű tagság arányosabb képviseletet kívánt látni a legfelsőbb vezetésben. Vargo Elemér fiatal, harmadik generációs test­vérünk lett az új főtitkár. Évekig volt sikeres cleve­landi kerületi szervezőnk, legutóbb egy ingatlan vál­lalatnál dolgozott eredményesen. 1965 óta tagja igaz­gatóságunknak és a clevelandi Első Egyház egyik ismert és közbecsülésben álló vezetője. Tőle remél­jük annak a második és harmadik nemzedékbeli ma­gyarságnak az eredményesebb megközelítését, ami az eddigi adminiszitrációknak nem teljesen sikerült. A másodgenerációs Molnár József töltötte be a Szentmiklóssy Pál halálával megüresedett pénztár­noki állást. Húsz évig volt igazgatóságunk egyik leg- tájékozottabb és legtevékenyebb tagja. Minden re­ménységünk megvan arra, hogy új hivatalában a tőle megszokott pontossággal és lelkiismeretességgel fog dolgozni. Az igazgatóság új tagjainak megválasztása során delegátusaink néhány precedens nélkül álló döntést hoztak. Nagynevű néhai Molnár István főtitkárunk leánya, Molnár Ethel lett az első női igazgató. Nt. Dömötör Tibor megválasztásával bekerült az első szabadságharcos igazgatóságunkba. Négy lelkésztest­vérünk szerepel az új tagok között, mind a négy ugyanannak a denominációnak a kebelébe tartozik. Ez a tény azt látszik bizonyítani, hogy Egyesületünk delegátusai továbbra is súlyt helyeznek az egyházak­kal való szoros együttműködésre, de felekezeti hova­tartozásra való tekintet nélkül. A fentiek ismereté­ben joggal állapítható meg, hogy az új vezetőségi gárda mind egyházi mind pedig politikai síkon a legszélesebb alapokra támaszkodva foghat hozzá fel­adatainak teljesítéséhez. Közgyűlésünk lerótta tiszteletét azok előtt a régi, érdemes vezetők előtt, akik hozzájárultak Egyesüle­tünk naggyátételéhez. Példa nélkül áll az a határo­zat, mely valamennyi nyugdíjban élő vagy éppen visszavonult tisztségviselőt az igazgatóság tiszteletbeli tagjaivá emelte. így kapott tiszteletbeli elnöki címet Dr. Újlaki Ferenc és Dr. Béky Zoltán; tiszteletbeli titkár Nt. Kecskeméthy József; tiszteletbeli pénz­tárnok Király Imre és St. Miklóssy Pál; tiszteletbeli számvevő Nt. Vasváry Ödön. Tiszteletbeli alelnökök lettek Dr. Szabó István, Syposs István és Nt. Tóth Tibor. Csak az a közösség érdemli meg a szebb és jobb jövőt, mely büszke múltjára és megbecsüli elő­dei munkáját. Egyik alelnökünk 1977-et találóan a fordulat évének nevezte. Valóban, ha Egyesületünk ismét nö­velni akarja tagságát és meg kívánja tartani frater- nális jellegét, melytől adómentessége függ, az új veze­tőség kénytelen lesz néhány fordulatot elrendelni az eddigi vonalvezetéstől. Az államok által egyre szo­rosabbra fogott költségvetési kereten belül minimá­lisra kell csökkenteni minden olyan kiadást, mely nem közvetlenül szolgálja Egyesületünk előhaladását és tagságunk érdekeit. Erkölcsi és anyagi erőinket elsősorban a szervezés szolgálatába kell állítani és tagjaink támogatására fordítani. A változás érezhető lesz adakozásunkban, szerepléseink megválogatásá- nál, hivatalos lapunk szerkesztésében és testvérsegítő szolgálatunkban egyaránt. Az egyéni szereplést a kö­zösségi, vállvetett munka kell felváltsa. A közösségi önkéntes munkavállalás a fraternalizmus éltető lelke, ennek minden eszközzel való felszítása előhaladá- sunk legbiztosabb záloga. (— ae —) 14

Next

/
Thumbnails
Contents