Fraternity-Testvériség, 1977 (55. évfolyam, 1-4. szám)

1977-04-01 / 2. szám

Az Amerikai Magyar Református Egyesület új igazgatósága

Ülő sor balról jobbra: Miss Ethel Molnár igazgató, Áros Béla alelnök, Eszenyi László ügyvezető alelnök, Ft. György Árpád elnök, Vargo Elemér titkár, Szüch Bálint alelnök, Molnár József pénztárnok.

Álló sor balról jobbra: Bakty József igazgató, Dózsa György igazgató, Ft. Nagy Lajos a Bethlen Otthon adminisztrátora, Ft. Ábrahám Dezső alelnök, Nt. Csordás Gábor igazgató, Alvin Eglow accountant, Nt. Bertalan Imre igazgató, Ben Koppel- man accountant, Nagy Károly, Jr., igazgató, Modory Károly igazgató, Nt. Dömötör Tibor igazgató, Nt. Illés Lajos igazgató.

aimnnnrannnrmnnnnnnKnnnnannnnnnzinwannnwnnnnnnnannnnnnanmnQmnnanannannaunaunnrjrjnm

VÉGVESZÉLYBEN 203 KATOLIKUS, REFORMÁTUS ÉS UNITÁRIUS MAGYAR TEMPLOM

(Fényes Mária cikkének kivonatos közlése)

Fényes Mária az európai híranyaga alapján a Californiai Magyarság 1977, június 10-i számában írta, hogy a nyugati szakértők kárbecslése szerint Erdélyben 125 római katolikus, 72 református és 6 unitárius templom sérült meg. A legsúlyosabb kár a következő templomokat érte: az előpataki, esztel- neki, berecki, zabolai, csernátoni, kézdimártonosi római katolikus; az illyefalvi, pákói, a hídvégi, sepsziszentgyörgyi, lécfalvi, zabolai, hétyi, egerpata- ki árapataki, szotyori, zágoni, kökösi református és a nagyajtai, bölöni, árkosi unitárius. A szakértői jelentések szerint a legsürgősebb javítások mintegy négymillió dollárba kerülnek. A hatalamas összeg előteremtésére a svájci, hollandiai, németországi, svédországi kotólikus és protestáns egyházak gyűjtést indítottak. A segélyösszegeket és építési anyagokat közvetlenül viszik a helyszínre, mert az árvízkárok utáni gyűjtésűk legnagyobb részét a román kormány

annakidején “más célokra” használta fel. A földrengés után a román tájékoztatási minisztérium kizárólag a bukaresti és az olajvidéki károkat ismertette. Csak hetekkel a földrengés után szivárogtak ki Nyugatra olyan híradások, hogy több mint 200 magyar alapítású templomot és egyházi épületet sújtott a földrengés. Közöttük számos olyant, amelyet az európai kultúrtörténet is egyedülálló értéknek minősít. A szakértők megállapították, hogy elsősorban azok a középkori magyar templomok sínylették meg legjobban a földrengést, amelyek karbatartását és szakszerű gondozását a román kormány évtizedek óta szándékosan megakadályozott. A román kormány “biztonsági okokból” a megrongálódott templomok és egyházi épületek lebontását határozta el.

A román kormány megengedte, hogy a nyugati egyházi szervek a templomok és egyházi épületek javítására pénzsegélyt és építkezési anyagokat juttathassanak el az erdélyi gyülekezetek helyi vezetőinek. Emigrációnk szent kötelessége megakadályozni az erdélyi templomok lebontását, végleges bezárását és egységes erővel segélyezni a földrengés által károsult gyülekezeteket.

15