Fraternity-Testvériség, 1975 (53. évfolyam, 1-12. szám)

1975-01-01 / 1-3. szám

híven mindhalálig Irta: Eszenyi László Az Amerikai Függetlenségi Háború Magyar Hősének, FABRICY KOVÁTS MIHÁLY huszárezredesnek Élete és Hősi Halála I. AZ AMERIKAI BALAKLAVA. 1779 május 11-én az angol királyi haderő déli csoportját órák választották el attól, hogy a felkelők legfontosabb kikötőjét, a Dél-Karolinában fekvő Charlestont puskalövés nélkül vegyék kézbe. Egy maroknyi, nagyrészt európaiakból álló ame­rikai harcegység haláltmegvető bátorsággal végrehaj­tott támadása azonban elütötte a briteket a biztosra vett könnyű sikertől. A Balaklavára emlékeztető vak­merő roham rendkívüli veszteségek elszenvedése után összeomlott ugyan az angol zsoldosok gyilkos sor- tüzeiben, de az ütközet eredményeként Prevost tá­bornok elrendelte másnap a visszavonulást, Charles­ton még egy évig a felkelők kezén maradt s Sir Henry Clinton angol főparancsnok új hadászati elgondolása a felkelés déli irányból való letörésére meghiúsult. Ma már egyre több művelt amerikai tudja, hogy a Charleston-i halálroham a hires Pulaski Légió leg­kiemelkedőbb fegyverténye volt. Sajnálatosan keve­sen ismerik azonban Fabricy Kováts Mihály nevét, aki a Légió megszervezésében és kiképzésében orosz­lánrészt vállalt s végül a Légió ezredes-parancsnoka­ként a Charleston előterében lezajlott ütközetben éle­tét áldozta az Egyesült Államok függetlenségéért és az amerikai nép szabadságáért. SZERKESZTŐ MEGJEGYZÉSE: Jelen számunkban megkezdjük Eszenyi Lászlónak Kovács ezredesről, az Amerikai Függetlenségi Háborúban hősi halált halt magyar huszár ezredesről írott művének a közlését, amelyet a “HUNGARICA AMERICANA” c. könyvsoroza­tunkban fogunk kiadni. Úgy érezzük, hogy kiváló katona elődünk emlé­kének és az amerikai magyarság jóhirének tartozunk azzal, hogy az Egyesült Államok születésének 200. évfordulóján életének és hősi halálának részletes történetét ismertetjük. II. A NAGY-KUNSÁG FIA. Kováts Mihály ifjúságáról nagyon keveset tu­dunk. Az első hiteles adat arról szól, hogy 1774-ben, alig húsz esztendős korában önként jelentkezik ka­tonai szolgálatra a jász-kun huszárezrednél. 1. Szülőföldjének leírásával és népe jellemzésével nagy vonásokban kívánunk képet adni arról a hát­térről, melyből tüneményes katonai pályafutása ki­indul és későbbi cselekedeteire fényt vet. Mert Kováts nagy-kun a javából fajtájának minden erényével és fogyatékosságával. Az igazi kun a pusztán születik, nyeregben nő fel és verekedve hal meg. Ezért terem a Nagy-Kunságban a világ legjobb lovaskatonája: a huszár. 1724 augusztusában látta meg a napvilágot Kar­cagon, a hires Hortobágyi Puszta peremén. A 150 éves török dulás eredményeként megritkultak a te­lepülések 8 közöttük végtelenbe nyúló rónaság ter­peszkedik. Sehol egy domb vagy erdőfolt, melyen az arra utazó ember szeme megpihenhetnék. Helyen­ként hatalmas gulyák és szilaj ménesek törik meg a táj egyhangúságát, a falvak közelében kondák és juhnyájak legelésznek. Abban az időben még az állattenyésztésen a hangsúly, a földművelés másod­rendű fontosságú. A vagyont marhákban s nem hol­dakban mérik. A Kovátsok tehetős emberek kellett legyenek, hiszen a Bécsben lefolytatott pere végén a királynő maga intézkedett személyes vagyona vissza­adásáról. Amilyen nyílt és könnyen áttekintő a nagy-kun pusztaság, olyan egyenes, félelem nélküli és szóki­mondó a népe. Királyi pátens alapján minden kun nemesi előjogokkal rendelkezik. Kováts hányatott élete során semmi féle beosztásában nem mulasztot­ta el kidomborítani, hogy nemes ember és magyar. Egyik porosz katonai jelentését így írja alá: vKováts, azaz von Kováts, gondosan feltéve a vesszőt az “a” betűre a magyar írásszabályok szerint. A budai Ka­tonai Főparancsnokság jelentéseiben mint nemes Kováts őrnagy szerepel előnév nélkül. Az 1777 janu­ár 13-án Frankin Benjáminnak írt levelét viszont így írja alá: Michael Kováts de Fabricy. Az általunk ismert geneológiai könyvek csak egy fabrici Kovács családot tartanak nyilván, de azok Zemplén megyei­ek és nevük végét “cs”-sel írják. Az előnév hitelessége még kutatás tárgyát képezi. Kováts bizonyosan ugyanolyan fokú iskolázás­ban részesült, mint a korabeli többi nemes úrfiak. 6

Next

/
Thumbnails
Contents