Fraternity-Testvériség, 1972 (50. évfolyam, 1-12. szám)
1972-10-01 / 10-12. szám
ADVENTKOR Az advent, e meghitt barát, Benyitja szobám ajtaját, Mellém telepszik csendesen. És míg beszélni kezd velem, A szívem fájón megdobog, S önkéntelen rád gondolok, Anyám, szelíd, adventi lélek. Leszállt a lomha alkonyat. Meglátom újra arcodat. Reám, mint egykor, úgy tekint, És én gyermek vagyok megint. Fejem kebledre hajthatom, Áldott szavad úgy hallgatom, Az Érről oly halkan beszélőt. Az éj kibontja szárnyait. Mindent sötét és csend borít. . ..Te drága lény, te szent halott, Te élj örök világban ott, Hol már nincs várás, nincs ádvent, Hol teljességbe minden átment, S hol mindent át- meg átragyog sugárzón Áldott karácsony, szent, örök karácsony! Gödé Lajos KARÁCSONYI GYÖNGYÖK KIS, KARÁCSONYI ÉNEK BETLEHEMI PÁSZTOROK ÉNEKE TSála voltunk, Tőle jövünk s a szemünk káprázik, hisz azt láttuk, Akit ember nem látott idáig. Istállóban, a jászolban mosolygott a Gyermek, kiben Atyánk szeretető oly szépen jelent meg. Templommá lett az istálló s buzgón térdre hulltunk, a Kisdedben úgy imádtuk kegyelmes jó Urunk. Neki adtuk a szívünket s nem adtuk hiába, mert Benne a megértés jött testben e világra. Dicsőség a magasságos mennyekben Istennek, ki Fiában adta nékünk az örök kegyelmet! Betlehemi fényes csillag, ragyogd be az éjünk, hogy Jézussal a szívünkben mindörökké éljünk! Ürögdi Ferenc Tegnap harangoztak, Holnap harangoznak, Holnapután az angyalok Gyémánt-havat hoznak. Szeretném az Istent Nagy osan dicsérni, De én még kisfiú vagyok. Csak most kezdek élni. Isten-dicséretre Mégis csak kiállók, De boldogok a pásztorok S a három királyok. Én is mennék, mennék, Énekelni mennék, Nagyok között kis Jézusért Minden szépet tennék. Új csizmám a sárban Százszor bepiszkolnám, Csak az Úrnak szerelmemet Szépen igazolnám. (így dúdolgattam én Gyermek-hittel, bátran, 1883 Csúf karácsonyában.) Adv Endre Fújj, fujj jó szél, zöldíts hegyeket, utakat fehéríts, teleszórd a levegőt csicsergő csengőkkel, hozsannázó harangokkal, hadd örüljön Mi Urunk, Jézus. KIKELETI KANTA Mi Urunk Jézus megindul vala felénk, se nem bottal, se nem bátyúval, egy szál arany sugárral. Nem finom farizeusokhoz, Inkább békétlen bélpoklosokhoz, nem papi fejedelmek palotájába, nyit inkább nyájörzők nyüves aklába. Mink is azért magunkat megalázzuk, vállunkról mind e világ hívságát lemálházzuk, hogy az Örök Dicsőséget méglássuk. Csanádi Imre Idvességes Karácsonyt és * * Boldog Uj Evet Kívánunk Egyesületünk össztagságának, munkatársainknak és minden testvérünknek. AZ AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYESÜLET KÖZPONTI TISZTIKARA Washington, D. C.
