Fraternity-Testvériség, 1969 (47. évfolyam, 1-12. szám)

1969-05-01 / 5. szám

Események sodrában . ■ . HARASZTHY EMLÉKÜNNEPÉLY ÉS kiállítás a fővárosban Május 11-én délután öt órakor a Földművelésügyi Minisztérium diszcsarnokában kiállítással egybekötött nagysikerű emlékünnepélyt tartott az Amerikai Magyar Szövetség Harasztby Ágoston halálának százéves évfor­dulója alkalmával. Az ünnepélyt a Szövetség elnöke, Fiók Aladár Penn­sylvania állam bírója nyitotta meg és vezette le. A be­vezető imát Dr. Edward L. R. Elsőn, az Egyesült Álla­mok Szenátusának lelkésze mondotta. A műsor első számaként Dr. Návori Kornél, az In­tézőbizottság elnöke olvasta fel Ronald Reagan, Cali­fornia kormányzójának, George Murphy és Alen Crans­ton kaliforniai szenátoroknak az üdvözleteit. Dr. Bakó Elemér, a Szövetség kulturosztályának elnöke, tömör és kitünően felépitett előadásban ismer­tette Harasztby Ágoston magyar és amerikai munkás­ságát. 1812-ben született Mezőtelegden ősi magyar ne­mesi családból. A tudásszomjtól hajtott fiatal ember bécsi testőrszolgálata alatt megismerkedett a nyugati műveltséggel és tipikus alakja lett a Széchenyi reform- nemzedéknek. 1840-ben látogatta meg először az Egye­sült Államokat, majd 1844-ben át is telepedett Wiscon­sin államba, ahol a mai Souk City alapjait vetette meg Harasztby Town néven. 1849-ben egyesek szerint az aranyláz vonzotta Californiába, mások szerint egészségi állapota kényszeritette elhagyni Wisconsint, melynek szigorú kiimáját nem tudta elviselni. Első szőlőültetvénye San Diego határában volt, de a hires Haraszthy pince 1857-ben Sonoma mellett ke­rült megalapításra. A második előadást Dr. Maynard Andrew Amerine tartotta Haraszthy kaliforniai munkásságáról. A szak­ember alaposságával és tárgyilagosságával tért ki arra, hogyan telepítette át Haraszthy a magyar venyigéket Californiába, mi lett azoknak a sorsa és mik azok a ma is rendkívül népszerű borfajták, melyek az ő munkás­ságának eredményeként hajtanak milliókat évente a kaliforniai államkasszába. A bor mellett egészen tekin­télyes az ecet és mazsola termelés is. Dr. Amerine össze­foglalásában kihangsúlyozta, hogy Harasztby Ágoston legfőbb érdeme a szőlőtermelés megindítása mellett személyes példaadásában és buzdításában rejlik. Ered­ményei mellett szakoktatása és rábeszélése győzte meg a kaliforniai gazdák százait arról, hogy a szőlőgazdál­kodás szép és jövedelmet hozó foglalkozás. Méltán vonult be tehát a amerikai gazdaságtörténetbe, mint a “kaliforniai szőlőtermelés atyja.” A sok tapssal jutalmazott szakelőadások végén Dr. Béky Zoltán, az Amerikai Magyar Szövetség Igaz­gatóságának elnöke ismertette a kiállítás anyagát, kérte az ügyesen összeválogatott anyag megtekintését, majd pedig a nála megszokott közvetlenséggel hívta meg a közönséget az Amerikai Magyar Református Egyesület székházába, a Kossuth Házba Haraszthy féle borkós­tolóra. A jó hangulatban zárult összejövetel első rendez­vény volt csupán a Harasztby emlékünnepélyek sorá­ban. Harasztby életével és működésével kapcsolatos em­lékek ugyanis vándorkiállítás formájában kerülnek majd bemutatásra Magyar Amerika gócpontjaiban, melyet egy kaliforniai Haraszthy ünnepség zár le az őszi szüret idején. A színvonalas ünnepély megrendezéséért teljes elis­merés kell illesse a rendező bizottság tagjait, Dr. Bakó Elemért, Simon László művészt és Dr. Száz Zoltánt. ESZENYI LÁSZLÓ AZ ÉN APÁM Az én apám tudott jól franciául S Bázelben németeknek prédikált. De mikor elment Szolnok-Dobokába, Román szótárt vett és grammatikát. öt éve nem volt ott a nyájban pásztor És sok magyar feledte már szavát. — Kallódó lelkűkért apám a kátét Románra fordította át. Zsidók is éltek ott. Buzgók s szegények. S az én apám zsidóul is tudott. S jöttek hozzája nagyszakállu vének, Hallgatni az ótestamentumot. Mint gyermekek ülték körül apámat. Bár harmincéves hogyha volt csupán. És olvasott és magyarázott nékik A Szentirásból az apám. A földesurnak volt egy kisleánya, S apámhoz igy szólott a földesur: “Hittanból is készítsd vizsgára őt. Nem hagyhatom, hogy elmenjen házul. Hogy nem hived? Add rája paroládat, Hogy azt tanítod, amit megkíván Kátéja”. — És a zárdában jelesre Vizsgázott le a kisleány. Az én apám Úrvacsorát ha osztott, S hazakerült a rész, mely a papé: Újból terített a szent maradéknak. “Nem a mienk — igy szólt — az agapé, Hanem azé, ki valamennyiünkért Egyforma kínnal szűrt és aratott.” S mindnek, ki aznap a küszöbre hágott Italt kínált és falatot. Az én apám, mielőtt sirba szállott, Egy sor ártatlan hajnalkát vetett, Az örök hajnalt hozták a virágok És elvitték a földi életet. S halottnézőbe a ravatalához Eljött egy sohsem látott idegen, Megállt a lábánál s azt mondta nékünk: “Krisztus járt benne idelenn.” És bár az én apámat sirba tettük, Azért ő meg nem halt, én jól tudom. Csak az üvegcse tört el, ám az illat: A lélek jár kötetlen szabadon. Isten kiskertjét őrzi s az virágzik Abban, ki gyülölettelen szeret — És száll apám közöttünk, mint a jó szél A jó vetés felett. Berde Mária 6

Next

/
Thumbnails
Contents