Fraternity-Testvériség, 1966 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1966-08-01 / 8-9. szám
ESZENYI LÁSZLÓ: ÚJABB ÉVTIZEDEK FELÉ GONDOLATOK EGYESÜLETÜNK 70. ÉVFORDULÓJÁN Mikor hetven esztendővel ezelőtt néhány lelkész és világi vezetőnk Trentonban összegyűlt, hogy az egymástól elkülönülve megalakult gyülekezetek szervezeti egységét megalkossák, egy magyar református biztositó és testvérsegitő intézmény felállítása égetően szükséges volt. A mai állami társadalombiztosítás még elgondolás formájában sem létezett. Pénzügyiéig megalapozatlan biztositó társaságok lelkiismeretlen és haszonleső ügynökei csalták ki és sikkasztották el népünk véres verejtékkel keresett dijait. Kellett egy megbízható biztositó vállalkozás, melyben népünk választotta magyar vezetők becsületesen és hűségesen sáfárkodnak a rájuk bízott vagyonnal. A testvérsegitő célt pedig klasszikus tömörséggel igy fektették le alapitó elődeink: “Az egyházi élet csak félkarú emberhez hasonló, ha nincs Egyesület, egy testvérsegitő intézmény, mely az egyházakat kezdeti nehézségeikben segíti, tagjait, özvegyeit, árváit, elesettjeit támogatja.” Az elmúlt hetven esztendő alatt az amerikai társadalmi és gazdasági élet hatalmas változáson esett át. A csaknem minden amerikai polgárra kiterjedő állami nyugdíjrendszer és a milliárdos biztositó társaságok a fraternális egyesületek tisztán üzleti célból való fontosságát lényegesen módosították ugyan, de szükségességüket egyáltalában nem szüntették meg. A fraternális egyesületek ugyanis olyan biztositó vállalkozások, melyek tagjaik biztosítási igényeinek tökéletes kielégítésén felül maradó hasznukat testvérsegitő célok szolgálatába állítják. Ez a munkásságuk és jellegük indokolja kivételes adómentes helyzetüket is. Az a fraternális intézmény, mely tagjainak nyújtott életbiztosításon kívül a közösség szolgálatában semmit nem tesz, elveszti létjogosultságát — az üzleti vállalkozások közé süllyed. Ez a kettősség — üzlet és testvérsegités — rányomja bélyegét az intézmények minden tevékenységére és vezetőitől kifinomult arányérzéket követel meg. Az üzleti szempontok túlzott kiszolgálása a fraternális gondolat halálát okozza, anyagi teherbírásán felül vállalt testvérsegitő feladatok viszont csődbe kergethetik a legvirágzóbb egyesületet is. Az arany középuton való következetes előhaladás az egyesületi vezetés művészete. Amerikai biztositási szakértők évenként kiadott jelentései szerint Egyesületünk ma az Egyesült Államok egyik legbiztosabb alapokon nyugvó vállalata. Az elmúlt hét évtized alatt nemcsak az alapítók által kijelölt feladatokat oldotta meg, hanem hordozta mindenkor amerikai magyar közéletünk terheinek oroszlánrészét is. Egyesületünk számadatszerüen követhető történetében több mint egy millió dollárt fordított