Fraternity-Testvériség, 1966 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1966-06-01 / 6-7. szám
12 TESTVÉRISÉG UJ FIZETÉSI RENDSZER Az 1908-iki South Bend-i gyűlésen kerül az Egyesület élére mint titkár Molnár István, aki szembe szállva az elavult régi rendszerrel, a megcsontosodott hagyományokkal, az újítások egész sorozatát kezdi követelni és akarja bevezetni. Nehéz, veszedelmes vállalkozásba kezdtek, mert az egész régi rendszernek a megsemmisítéséről és egy uj radikális változtatással egy teljesen uj rendszer bevezetéséről volt szó, aminek a halaszthatatlan voltát a többi egyesületek vezetői is látták, de egyik sem mert hozzá nyúlni. Az elavult kivetéses rendszer feltétlenül az egyesületek sírját ásta volna meg, a korszerinti ráta bevezetése tehát elkerülhetetlen volt. Az uj radikális változtatásnak, amely magasabb tagsági járulékot jelentett volna — természetesen nagy ellenzéke volt. Két esztendeig tartott a harc, a felvilágosító és oktató munka, mig végre az 1910-es pittsburghi Közgyűlés a korszerinti fizetési rendszert elfogadta és bevezette. UJ KORSZAK — PITTSBURGHI KÖZGYŰLÉS Az 1910-es pittsburghi Közgyűlés uj korszakot nyit meg az Egyesület életében. Történelmünk második évtizedének ez volt a legjelentősebb gyűlése, amennyiben Egyesületünk működését teljesen uj alapokra fektette, vagyis a régi egyforma tagdíj helyett, ettől kezdve mindenki korának megfelelő dijat fizetett. “Az elgondolás jó volt” — állapítja meg történelmi visszatekintésében Borshy Kerekes György, azonban a “kivitel hibás” amennyiben “az uj rátát nem aszerint állapították meg, hogy a meglévő tagság a határozathozatal idején hány éves volt, hanem az Egyesületbe való beállása idején elért életkorát vették alapul. Ez azt jelentette, hogy a régebbi tagok indokolatlanul kevesebbet fizettek, mint amennyit tényleges életkoruk után fizetniük kellett volna.” Minden esetre az uj korszerinti fizetési rendszer bevált s az Egyesületet szilárd alapokra helyezte úgy, hogy pár év múlva az Egyesület vagyona 10 ezrekkel növekedett. Ez a merész úttörő vállalkozás egyedül álló volt az egyesületi életben s megkönnyítette a többi testületek vezetőinek a helyzetét is, akik kivétel nélkül követték a Református Egyesületet és életbe léptették a ráta rendszert. Az előző Közgyűlés két szervezőt állított be Kodi József és Tályay Ferenc személyében. Mivel munkájuk nem volt eredményes, állásukat beszüntették, s helyette a Molnár István által javasolt “jutalmazási rendszert” vezették be. A Közgyűlés felállította a külön “Betegsegélyző Osztály”-t, amely szintéi! jelentős haladás volt az Egyesület életében. Úgyszintén elhatározta a Közgyűlések kétévenkénti tartását. (Folytatjuk)
