Fraternity-Testvériség, 1966 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1966-06-01 / 6-7. szám
TESTVÉRISÉG 5 Ezeknek a külső támadásoknak és áldatlan belső harcoknak és viszálykodásnak az eredménye lett, hogy az Egyesület tagsága, amely az előző év végén 1,297 tagot számlált, az év közepére 776 tagra, tehát csaknem a felére zuhant le, mely az Egyesület létét valósággal alapjaiban renditette meg. Jóllehet a Közgyűlés hosszas vita és heves harcok után a Vezetőségnek bizalmat szavazott és ideiglenesen vissza választotta, de ugyanakkor elhatározta, hogy az Egyesület létezését veszélyeztető állapotnak véget vet. Éppen ezért a Közgyűlés a Vezértestület és a Közgyűlés tagjaiból egy külön “Szak- bizottságot” nevezett ki, az emelt panaszok és vádak kivizsgálására. A “Szakbizottság” augusztus 7-én Pittsburghban gyülésezett s bár a vádakat és panaszokat alaptalanoknak minősítette, a régi Vezetőség azonban állásáról lemondott s helyükre a következő uj tisztikart választották meg: elnök: Csutoros Elek; alelnök: Ko- váchy M. István; jegyző: Mokcsay Béla; pénztárnok: Tomcsányi József; ellenőr: Papp István; számvizsgálók: Burján György, Lengyel József, Gadus János. Az uj Vezértestület feladata nem volt könnyű, hogy rendet teremtsen és a bizalmat vissza állítsa. Nehéz és válságos hónapok következtek az Egyesület életében. HOMESTEADI GYŰLÉS Az uj Vezetőség az előzőleg New Yorkba tervezett Közgyűlést 1900 február 5-re Homesteadba hívta össze. Mi sem jellemzőbb az Egyesület zilált állapotára, mint az egykori történetiró feljegyzése “a jegyzőnek az előző évről szóló jelentése nincsen beírva a jegyzőkönyvbe, igy a vezértestületi gyűlések jegyzőkönyvéből próbálom megállapítani az Egyesület múlt évi történetét” (Kalassay). Ezek szerint a tagság létszáma, mint jeleztük 776-ra esett le. Miután a kivetések rendesen nem folynak be, mindig rá kell fizetni úgy a fél-segélyekre, mint a halál-eseti dijakra, így nyilván való, hogy az Egyesület tőkét nem gyűjthetett, sőt pénztári állaga $625.53-ra esett. A gyűlés azonban örömmel állapítja meg, hogy az “évközi zavar után a nyugalom helyre állott, de ennek nagy ára volt. A tagok száma nagyon alá szállott és az Isten különös kegyelme és jósága tette csak lehetővé, hogy Egyesületünk ezen a nagy próbán úgy esett át, hogy működését tovább folytathatta. Aránylag kevesen voltunk és nagyon szegények. De tudtuk, hogy Istenben bízva, a nagy célokat meglátva, előbbre kell mennünk és kell végeznünk a munkát Isten dicsőségére.” (Jegyzőkönyv.) Nt. Csutoros Elek Egyesületünk elnöke — 1899
