Fraternity-Testvériség, 1966 (44. évfolyam, 1-12. szám)

1966-01-01 / 1. szám

i SZÉPIRODALOM

* •=» =< =1 =* ^ =< =T ^ =t-=1 P >=->=* *=*■ *=

ISTEN HANGJEGYE

Csak egy kotta-jegyed vagyok, Uram, Ámde mikor tenyeredre veszel,

S reám fuvall alkotó a jak ad,

Lelkem egy verseny-orgona futam.

Markodba jegyzett hangjegyed zajog, Mélyén szimfóniád már forrva forr, Dicsőségedet hangszinekre bontják A felfakadt zsoltáros dallamok.

Hitem soha nem látott lángba csap, Szivem a jéghegyet is átsüti,

Imádságom sas szárnyakat növeszt, Gondolatom csilló csillag-csapat.

Lelked tükrében szemlélem arcomat, Tisztán látom, hogy velem mit akarsz, Felujj ongok irányitó erődön,

Hogy kórusodban legyek hangosabb.

Jövő zenéd kulcsát kovácsolom,

Mellyel kinyílik Fiad ajtaja,

Azon lépek bátran dicsőségedbe,

Csodát szülő minden Karácsonyon.

Kotta jegyedet oda illeszted majd Átszegezett Ajtód gyógyult sebhelyére,

S annak dalát zengem szokatlan tűzzel, Még akkor is, mikor a kórus elhalt.

SZABÓ LÁSZLÓ