Fraternity-Testvériség, 1965 (43. évfolyam, 1-12. szám)
1965-12-01 / 12. szám
4 TESTVÉRISÉG EGYESÜLETÜNK HETVEN ÉVES JUBILEUMA 1896—1966 Irta: Dr. Béky Zoltán elnök Azt mondja az Ige: . . az ember életének napjai hetven esztendő . . Egész északamerikai magyar református Ságunkat cgy táborba foglaló közös szeretetintézményünk az Urnák 1966-ik esztendejében ünnepli szolgálatának hetvenedik évfordulóját. Hét évtizedben jelöli meg az imént idézett zsoltárvers egy ember életének idejét s mi az a hetven év a történelem évszázadokban gondolkozó tudósai előtt s mily csekély idő az az örrökkévalósághoz képest? Mégis ez az elmúlt hét évtized sokkal több változást hozott az emberiség életében, mint talán az azt megelőző hét évszázad! Csők gondolj unk a közlekedés eszközeire: a hetven esztendővel ezelőtt falujából elinduló magyarnak még félelmesen uj, gyors és ördögi eszköznek látszott az őt Fiúméba avagy Hamburgba szállító vonat és az akkor nagyon is gyorsnak s modernnek gondolt tengeri hajó. A hetekig tartó utazás akkor hihetetlenül modern dolognak számitott, ma ugyanazt az utat egy napon belül megjárhatja valaki. Egyesületünk első hivatalos újságjában az Orállóban 1897-ben gyakorta jelentek meg ‘‘fantasztikus” elképzeléseket tartalmazó cikkek: például az ember repüléséről, gyarmati népek önállóságáról. Az iró, a szerkesztő és az olvasók egyformán mesének, a meg nem kötözhető fantázia termékének gondolták azokat az Írásokat: ma már megvalósult, mindennapi eseményei életünknek. Mennyit változott a világ képe! Itt, Amerikában választási esztendő volt. A republikánusok jelöltjét McKinley Williamot választották meg elnöknek, aki a nagytőke és a korlátlan gazdasági szabadverseny meggyőződéses hive volt, a demokrata Bryan- nal szemben, aki korának legnagyobb szónoka és egyik legkomolyabb kálvinista államférfia volt. Az aranyért és világhatalomért folyó kíméletlen harcban korlátlan meggazdagodási lehetőség volt azoknak, akiknek volt befektetni való vagyonuk és “korlátlan” munkaalkalmuk volt az óriási léptekkel fejlődő amerikai acél és egyéb iparban elhelyezkedő keleteurópai bevándorlóknak. — Nem védte a magyar bányászt, vasgyári munkást avagy családját sem munkásvédelmi törvény, avagy társadalmi biztosítás. Az évszázadokon keresztül megszokott hagyományok Íratlan törvényei szerint