Fraternity-Testvériség, 1963 (40. évfolyam, 1-12. szám)
1963-07-01 / 7. szám
TESTVÉRISÉG 15 Mindhalálig hiv, jó Pásztorok voltak! Ismerték az övéiket és nevükön szólították őket: a Juhokat és báránykáikat egyaránt és azok hallgattak az ő szavukra. Gyülekezetek és lelkipásztorai együttesen, egy akarattal tartoztak egy Akolba: egy hitbeli közösségbe. Nem volt közöttük demarkáció: elválasztó vonal, ezért haladtak oly bámulatos tevékenységgel hitünk mezején és építettek lelkesedésből lelkesedéssel három hajlékot: Istennek egyet, Szolgájának is egyet s magyar közösségünknek egyet. Mint Pásztoraik, ma már a Juhok is majdnem mind az Atyai hajlékban élnek. Csak szorgalmas kezeik, hitünkért, magyarságunkért rajongó lelkűk áldott gyümölcsei hirdetik neveiket, tetteiket. Igen, az Ige megfáradt, elagott Szolgái bementek az Ajtón, Aki által megtartattak földi életük lelki szolgálatában és Aki által megtartatnak az Örökkévalóságban. Legyen emlékük szent, emlékezetük áldott, de ne csak az ajkakon, hanem cselekedetekben: megtartani, fenntartani mindazt, amit felépítettek és megépitettek. Csakis igy lehet Isten dicsőségében áldott az Emlékezetük. Mert csak egy kevés idő és nem látjuk őket; és ismét egy kevés idő és meglátjuk őket. Mert nékünk mindnyájunknak meg kell jelennünk a Krisztus Ítélő széke előtt. KÖSZÖNET Kedves Elnök Ur! Hálásan megköszönöm szives részvétét az ilyen nem számított esetre, amikor szeretett hitestársamat és nagy család anyját elvesztettem. Vigasztaló levele azonban megnyugtatta lelkemet, hogy az Ur akaratában meg kell nyugodni. Köszönöm gyors intézkedésüket a haláleseti segély kifizetéséért. Kivánom, hogy az Ur áldása legyen önökkel és tagtársi szeretettel maradok: South Bend, Indiana Csillik Balázs és családja
