Fraternity-Testvériség, 1963 (40. évfolyam, 1-12. szám)

1963-06-01 / 6. szám

TESTVÉRISÉG 13 A gyűlés második napján olvastattak a kerületi elnök, titkár, pénz­tárnok és az egyházmegyei elnökök jelentései. A jelentések alapján tár­gyaltatott, hogy a két magyar egyházi közület vezetője, mint laptulaj­donosok, és a Református Egyesület elnöksége közös megbeszélést foly­tattak s a megnevezett közösségek az Egyesület hivatalos lapjával tör­ténendő egyesitésére vonatkozó tervet dolgoztak ki. Kerületi közgyűlés élénk vita után a három lapnak: Reformátusok Lapja, Magyar Egyház és Testvériség egyesitésére vonatkozó tervet elvben elfogadta és annak részletes kidolgozását a kerület részéről a tanács tagjaira bizta. Másik fontos rezolució az, hogy a közgyűlés határozatba hozta, mi­szerint az erdélyi magyarok szomorú ügyével kapcsolatosan, a kerületi tanács vigye az Egyesült Államok kormánya, a Református és Unitárius Világszövetségek, az Egyesült Nemzetek Szövetsége elé véreink gyilkolá­sának, pusztításának az ügyét, kérve, hogy a fentnevezettek a népek lelkiismeretét úgy mozgassák meg, hogy a két és fél millió magyar kiirtására való minden törekvés megszűnjön s ezen felül, Erdély ma­gyarjai teljes emberi szabadságukat visszanyerjék. A gyűlés harmadik napján történt meg az eljövendő két évre szóló- lag az uj tisztikar megválasztása. Egyhangú lelkesedéssel Nt. György Árpád Chicago South Side-i lelkipásztort elnökké, Nt. Dr. Szabó István clevelandi lelkészt “president emeritus” cimmel alelnökké, Nt. Babos Sándor pittsburghi lelkészt pénztárossá, Nt. Marsaiké József wallingfordi lelkipásztort titkárrá, Dr. Moor Arthur eddigi egyházkerületi világi tanács­tagot ismét tanácstaggá választották meg. Az utolsó nap befejező aktusa az uj tisztviselők eskütétele és be­iktatása volt. Az eskü letétele után az uj elnök, Nt. György Árpád tartotta meg székfoglaló beszédét. Több kisebb fontosságú ügy letárgyalása után a gyűlés Nt. Kovács Zoltán imájával zárult. t ÖZVEGY MOLNÁR ISTVÁNNÉ Több évi betegeskedés után megnyugodott a földi fáradalmaktól, el­ment az Atyához, az örökkévaló Istenhez özvegy Molnár Istvánná, szül. Berecz Etel, magyarságunk tiszteletben és szeretetben állt Nagyasszonya. A megboldogult Szabolcs megye Kisvárda községben született és férjével 43 esztendőt élt boldog házasságban. Néhai férje, Molnár István, a toledoi (Ohio) rendőrség volt hadnagya, hosszú éveken át Egyesületünk­nek volt apostoli lelkületű és munkásságu, épitő titkára, az amerikai magyar közélet egyik vezérférfia, akit szerte a hazában mindenfelé “Molnár Pista bácsinak” ismertek és szeretettel tiszteltek, özvegyének elhunyta elsősorban közvetlen családtagokat, névszerint Molnár Pált, az International Harvester Co. főtisztviselőjét, Chicago, 111.; Molnár C. István tanárt, Toledo, 0.; Dr. Molnár János zeneszerző és zenetanárt, Farmsville, Va., és leányát Molnár Etelka tanárnőt, Toledo, 0.; nővérét Mrs. Eliza­beth Krohmát, Hammond, Ind., és 6 unokáját borította mély gyászba, de őszinte részvéttel osztozik abban úgy egyházának népe, mint Toledo vá­rosának magyarsága, valamint a legszélesebb körben Egyesületünk egész tagsága is. — Emlékét kegyelettel őrizzük meg!

Next

/
Thumbnails
Contents