Fraternity-Testvériség, 1963 (40. évfolyam, 1-12. szám)

1963-04-01 / 4. szám

TESTVÉRISÉG

11

BARANYAI JULIA:

KOSSUTH PAPJA: ÁCS GEDEON

(A szerző “Gyertyafény” című könyvéből)

Ács Gedeonnak, a 48-as idők Mikes Kelemenjének, mintegy kétszáz nyomtatott Ívnyit kitevő kéziratos naplóját talán még senki sem olvasta el életrajzíróján, Acs Tivadaron kívül, aki “Kossuth papja: Ács Gedeon” cimü müvében méltatja a napvilágot sohasem látott, mostohasorsu emlékiratot, s úgy akarja helyreütni az utókor érthetetlen mulasztását, hogy lehetőleg sokat idéz a naplóból ennek a ritka eredeti szellemnek megnyilatkozásaiból. Ki tudja, hol vár még mindig a kézírásos emlékirat arra, hogy közkinccsé legyen, pedig amint Ács Tivadar állítja, “ilyen stilusban és ilyen nyelven kevesen Írtak és beszéltek a Szenczi Molnár és Arany János közötti időkben.” Az Ács Tivadar által idézett bő részletekből is meg lehet állapítani, hogy csodálatos feljegyzések ezek: a múlt század hatodik évtizedének korrajza ez a napló s a kossuthi emigráció történetének fontos dokumentuma. Egy eredeti, szabadelvű, széleslátókörü szellem és irómüvész tolmácsolásában ismerhetjük meg már e naplórészletekből is az emberiség tán leghősibb évtizedének sok eseményét, alakját. Ha hiánytalanul közölnék e visszaemlékezéseket, milyen uj fényt derítenének a 48-as történelmi eseményekre és alakokra! A napló Írója Longfellow, Emerson és Irving szellemi síkján mozgott s azonkívül igaz ember volt; évekig nem fogadta el a csillagos Unió polgárjogát, mert embersége nem járulhatott olyan törvényekhez, amelyek kiadják a szökött rabszolgát. Nemcsak a történészeket érdekelné ez a napló, hanem Írók, tanárok figyelmét is felkeltené. Ács Tivadar szerint hosszú tanulmány van benne Arany János lírai költészetéről és meglepő gondolatok a magyar vers leikéről és szerkezetéről. A napló olvasója elkísérhetné Evarist Hucot a tibeti földre, amint e föld néprajzi vonatkozásait tanulmányozza, bepillanthatna Washington Irving családi szentélyébe, megfigyelhetné Copwayt a kihaló indián törzsek között.

Lukács Imre, egykori laskói lelkész, szűkszavú egyházi krónikája és az iró saját feljegyzései alapján könnyen rekonstruálható e különös egyéniség életrajza.

Ács László papnak akarta nevelni mindkét fiát és az emlékiratok írója igv emlékezik meg apja e szándékáról: “Irányomban legnagyobbat tévedt, midőn szelíden kényszeritett pappá lenni, haj