Fraternity-Testvériség, 1963 (40. évfolyam, 1-12. szám)
1963-01-01 / 1. szám
10 TESTVÉRISÉG védelmen keresztül áttörni képtelen, Early visszavonult s a Shenandoah völgy északi kijáratát zárta le. Ez a villámhadjárat volt Lee utolsó sikertelen kisérlete a kezdeményezés visszanyerésére. Itt kell megemlítenünk, hogy a Washington védelmének korábbi megszervezésében Stahel- Szamwaldnak nagy érdemei voltak. Petersburg és Richmond elleni támadások sorozatos visszautasitása még a csökönyös Grantet is meggyőzték arról, hogy Lee mesterien kiépített erődrendszere a legkíméletlenebb vérontás utján sem törhető át. Az arctámadásokat beszüntetve egy sokkal szellemesebb módszerhez folyamodott. Wilson tábornokot lovasegységével Petersburgból délre vezető vasútvonal elrombolására rendelte. Wilson a felkelő lovassággal vívott nyílt ütközetben érzékeny veszteségeket szenvedett ugyan, de a vasútvonalat mintegy hatvan mértföld hosszúságban olyan mértékben pusztította el, hogy azon Lee a háború további folyamán többé utánpótláshoz nem jutott. Ez a lovasportya előbbre vitte az északiakat a győzelem utján, mint a megerőditett, állások ellen rettenetes vérveszteséggel végrehajtott szurony rohamok egész sora. Mikor az idő nyárba fordult, Grant még egy kétségbeesett kísérletet tett Petersburg bevételére s Lee ellenállásának megtörésére. A 4. Pennsylvania-i ezred parancsnokának, Pleasants Henry ezredesnek rábeszélésére, hozzájárult ahhoz, hogy az ezred nagyrészt bányászokból toborzott legénysége egy körülbelül 500 méter hosszú alagutat ásson a város erődrendszere alá. Julius 30-án hajnalban az alagutban elhelyezett négy tonnányi robbanó anyag irtózatos detonációval röpitette levegőbe a déliek állásainak egy részét közel egy 500 méteres krátert hagyva maga után, melyen keresztül csaknem egv óra bosszant nyitva állott az ut Petersburg szivébe. A sors egyetlen perc alatt tálcán kinálta az északiaknak azt az eredményt, amit tízezrek hősi halála árán hetekig sem tudtak addig elérni.
