Fraternity-Testvériség, 1962 (40. évfolyam, 1-12. szám)
1962-12-01 / 12. szám
10 TESTVÉRISÉG alkalommal irt utazási kérelmükről is és annak elutasításáról. Végül megkapták és elutaztak, örökre. De nem! Még sem . . ! Emlékük itt maradt és akik őt ismerték nem felejtik el soha. Vele kapcsolatban a költő szavai jutnak eszembe: Ne nézzetek rám borzalommal, ha meghalok; Az a halott a koporsóban nem én vagyok. Csak hamu az, elomló televény; A láng eltűnt. A láng, az voltam én. Sorsomnak gyászán se könnyezzetek, S ne mondja a pap: ime porba hullt. Sirassátok az árva gyereket! S ne a rabot, aki megszabadult. Majd a sirnál a szónok, ha beszél És végül kiált: “Hát Isten veled!” Ne le a sírba integessen nekem, Fölfelé nyújtson búcsúzó kezet. Igaz szeretettel: Nashville, Tennessee BODÓ SÁNDOR Balogh Edgár, Kolozsvár: "Ha nincs Szabó Dezső, mi se volnánk" Balogh Edgár, jelenleg a kolozsvári egyetemen a szociológia tanára, a huszas években a felvidéki Sarlós ifjúsági mozgalom vezetője volt. A Szabó Dezső Emlékbizottság egyik tagja megőrizte a Bartha Miklós Társasághoz 1928-ban intézett levelét, amelyből az alábbi jellemző sorokat idézzük: “Ami a Szabó Dezső ünnepséget illeti: a legnagyobb szeretettel és hódolattal benne vagyunk. Ha nincs Szabó Dezső, mi sem volnánk. Pedig ő csak az alap, akire építeni csak akkor tudunk, ha az ő lírájából kilépünk a tárgyilagos, tudományos szociológia és a tapasztalati népismeret terére. Az természetes, hogy a Bartha Miklós Társasághoz érezzük legközelebb magunkat, sőt a Ti rendezésetekben szeretnők a régi Országházban azt az ankétot megcsinálni, amelynek keretében az egész magyarországi (és erdélyi) ifjúság haladó lelkületű, Adyn, Móriczon, Szabó Dezsőn átment seregével beszélnék és vitatnék meg a további tennivalókat. Hol vnn most Szabó Dezső?” , Megjegyezzük, hogy Balogh Edgárt később Csehszlovákia állampolgárság hiánya miatt hazatoloncolta Erdélybe, ahol tanítói állást vállalt. Később az erdélyi magyarság életében közéleti szerepet töltött be. A sztálinizmus évei alatt más magyar kommunistákkal együtt börtönben tartották. Kiszabadulva a kolozsvári egyetemen tanszéket kapott. Szabó Dezső szülővárosában mint a “Korunk” cimü folyóirat szerkesztője is sokat tehetne Szabó Dezső ügyének tisztázására, Szabó Dezső emlékek összegyűjtésében, ha a “kettős járom” nem nehezednék az ottani szellemi életre.
