Fraternity-Testvériség, 1962 (40. évfolyam, 1-12. szám)

1962-07-01 / 7. szám

6 TESTVÉRISÉG az éjszakán a Firtosvára alatt. Nem nagyzolunk, amikor azt mondjuk, hogy sok kis árva és idős testvér a nagy elhagy ott- ság sivatagjában pusztulna el, ha nem volna nekünk egy Bethlen Otthonunk. Nem tudok soha betelni az öreg pakulár csodálatos jó­tettével, aki egy hosszú nap fáradsága után, egy éjszakát ál­dozott fel azért, hogy két kis eltévedt gyermeket megmentsen. H a az amerikai magyar testvéreink cselekvő szeretettel, nem egy éjszakát, csak egy napot áldoznának fel magyar testvéreikért, öregeinkért, árváinkért — és minden dolgozó magyar egy napi keresetét küldené el az Otthonunknak, nagy adósságunktól rövi­desen megszabadulnánk. Azonfelül nem hatvanat, hanem száz idős testvért is befogadna az Otthonunk. Mi belekiáltunk újból és újból az éjszakába, hátha fáklyát, tüzet gyűjt a szivekben a szeretet. CSIA KÁLMÁN KI NEM ÖREGSZIK MEG SOHA? 1. Aki nem fél az öregségtől. 2. Aki nem akar minden áron fiatal maradni. 3. Aki megőrzi kedélyét és jó humorát. 4. Aki vigyáz arra, hogy soha se adja át magát a “jól megérdemelt nyugalomnak”, hanem gondoskodik arról, hogy a kor legvégső határáig legyen valami elfoglaltsága. 5. Aki a kor haladtával a legnagyobb mértékben ápolja testét és a legkisebb mértékben kendőzi az arcát. 6. Aki felfedezi, hogy az élet voltaképen csak akkor érdekes igazán, amikor már a küzdelmeken túl, mint nézők szemlélhetjük. 7. Aki szoros kapcsolatot talál a természettel, amely meg­tanítja arra, hogy nincs pusztulás, csupán megújulás. 8. Aki tudja azt, hogy az egyetlen örökifjú az emberben a mosoly ... és 9. A leghathatósabb szépitöszer a jóság, amely a lélek cso­dálatos derűjét varázsolja az arcra.

Next

/
Thumbnails
Contents