Fraternity-Testvériség, 1962 (40. évfolyam, 1-12. szám)
1962-01-01 / 1. szám
KÉT MAGYAR MŰVÉSZ HALÁLA Január nagyon kegyetlen volt hozzánk. Gyors egymásutánban két olyan művészünket vitt el, akik kiváló reprezentásai voltak fajtánknak nem csak magyar vagy amerikai, de mondhatjuk világ-viszonylatban is. Előbb a már ötéves korában, csodagyermekként ismert Kerékgyártó Duci hegedűművészt ölte meg mindig magyarként dobogó szive, művészetének teljében, aránylag fiatalon, Los Angelesben, pár napra rá pedig Ernie Kovács, második nemzedékbeli, tüneményes karriert ért, rádió, televízió és filmszínész lett autóbaleset áldozata Hollywoodon. Kerékgyártó régi hazánkban született, ahonnan indulva aligha van a világnak olyan tája, ahol virtuozitását meg nem ismertette volna. Elbizakodottá azonban sohasem lett s legjobban mindig magyar társaságban érezte magát, lett légyen az magyar zenei kultúrájú vagy a legegyszerűbb templomi gyülekezetből álló. Édes apjával, amig élt s ma is élő 88 éves édes anyjával és feleségével, szül. Kuntz Margittal, gyakori látogatói voltak a los angelesi magyar református templomnak. Ragyogó tehetsége mellett megnyerő modora kedvencévé tette őt bármily összetételű közönségnek. Elhunyta pótolhatatlan vesztesége itteni életünknek. — Ernie Kovács a new jerseyi Trenton szülötte volt. Szülei, mint az ottani magyar református egyház tagjai, a kis Ernőt ott kereszteltették s az ottani egyházi iskolában tanították magyar szóra. Halálakor mindössze 42 éves volt még, de rövid pályafutása alatt amerikai méretekben is szédületesnek nevezhető karriert futott be az egyszerű munkásháztól hollywoodi palotájáig. Művészete az őstehetség utánozhatatlan jellegzetességeit viselte. Úgy a rádión, mint a televízión és filmen is rögtönzéseiről volt hires. Előirt szövegre alig volt szüksége. Mindig saját magáét adta, mindig eredeti volt. Nagy kár, hogy külsejében is tipikus magyar arcát nem láthatjuk többet. Közvetlen családján, özvegyén s három gyermekén kívül elhunytét nagyon széles kör gyászolja meg. Mi pedig, a világ minden tájára szétszóródott magyarság tudjuk, hogy a két művész kimultával sokkal szegényebbek lettünk mi is. BETHLEN NAPTÁR Daróczy Sándor, ligonieri Bethlen Otthonunk igazgatójának avatott szerkesztésében ez évre is megjelent magyar nyelven a “Bethlen Naptár”, angol nyelven a “Bethlen Almanac”, külön-külön kötetben. A szokottnál is gazdagabb anyagú s nagy gonddal készített kiadvány már régen túllépte az egyszerű “Naptár” kereteit. Olyan értékes évkönyve lett ez a világ magyar reformátusságnak, amely páratlan a maga nemében s méltó arra, hogy ott legyen minden hitét és fajtáját szerető családnak asztalán. Szinte döbbenetes az a seregszemle, amit szétszórodottságunkról benne kapunk, de egyben örvendetes is annak meglátása, hogy bárhová vert is szét bennünket a “sors keze”, mindenütt igyekszünk jó tanúságot tenni “megtartásra való népi” voltunkról: hajlékokat emelünk az Urnák s hangoztatjuk apáink nyelvén az Igét mindenütt, ahol azt éhező és szomjazó magyar lelkek élnek. (A magyar nyelvű kötet $1.50, az angol nyelvű $1.00 — beküldése ellenében megrendelhető: Bethlen Otthon, Ligonier, Penna., U. S. A. — címen.)
