Fraternity-Testvériség, 1962 (40. évfolyam, 1-12. szám)
1962-01-01 / 1. szám
16 TESTVÉRISÉG HELYESEBITES ÉS EMLÉKEZÉS — LEVÉL A SZERKESZTŐHÖZ — Dr. Szánthó József tollából a “Testvériség” novemberi számában megjelent derűs történethez Szerkesztő Ur szives engedélyével helyesbbi- tési- küldök. Nem fontos már, de mégis az az igazság, hogy Debrecenben nem a 68-asok, de a 39-esek voltak otthon; igy az a bizonyos Meldung is csak 39-es bakával eshetett meg. A világháború alatt ez az ezred sok győzelmes csatában vett részt és 100 évvel ezelőtt Custozánál is kiváló érdemet szerzett. Jóleső érzés ma is, ha valaki ennek a magyar ezrednek kötelékében szolgálhatott. Az ezred papja Vass Antal tiszte- letes volt, és neki volt a legtöbb frontszolgálata. Miután a helyesbbitéssel rendben volnánk, egy régi emlék elevenedik meg bennem. Az 1917 évi májusi, 10-ik olasz offenziva után az ezredparancsnokság a nagy tisztveszteség pótlására soronkivül 12 tisztet kért a gőniggraetzi, 39-es pótzászlóalj tói. A kiválasztott 12 közt voltam én is. Május 31-én érkeztünk meg némi kajsza kanyarodás után a harctérre, ahol Vass Antal tiszteletes ur megtudta, hogy pataki és kottaismerő vagyok, megkért, hogy a hősi halálozás miatt üresedésben lévő énekvezéri tisztet vállaljam el. Meleg barátságos tekintetének varázsa alatt vállaltam, noha én a zsoltáros könyvet csak a fedeléről ismertem, mivel nem voltam Kálvin-hiten. Hozattam a manipulással egy chroma- tikus hangsipot, Vass tiszteletestül kaptam- énekes könyvet és megkezdtem működésemet. Ez pedig ilyenformán ment: Amikor pihenőben volt az ezred, megfelelő helyen — az ég kupolája alatt — isten- tiszteletre vonultunk ki, felekezeti különbség nélkül. A legénységgel szemben állott fel a tisztikar, középen három üres, konzerves ládán — a szószéken — a paunk, tőle balra, vagy jobbra a legénységi állományból 100-150 jó énekes. Kezdődött az ének: “Tebenned biztunk . . .” Négyezer ember ajkáról szállt az ének ég felé s a zsoltár dallama, a magyar szó muzsikája betöltötte Conegliánó körül, a Piave előtt a völgyet. Igehirdetés után újra ének, majd felhangzott a Himnusz, melynek végén bizony sokan törölték le az érzés harmatát. Néhány hónap múlva tisztemet Zong János főhadnagy vette át, aki egy alföldi nagy gyülekezetnek volt a kórusvezetője és aki több jogon és igaz rátermettséggel láthatta el tisztét. Ez a megemlékezés Vass Antal tiszteletesnek, a 39-ik gyalogezred volt papjának szól és közverve azoknak, akik életükkel és munkásságukkal elismerést, tiszteletet s a magyar névnek is megbecsülést szereztek. Cleveland, Ohio Resko János
