Fraternity-Testvériség, 1961 (39. évfolyam, 1-12. szám)
1961-12-01 / 12. szám
TESTVÉRISÉG 11 alkony csodáiban és a tüneményes Napkeltében, vagy izzó szerelmében zengette csodásán hurolt lantját. — Mindaddig, mig egy halk isteni hívásra Hazament. Igen, csukott kézzel jövünk e világra. Osszeszoritott markunkban hozzuk életünk tartalmát: küzdelmet, szerencsét, balsikert, boldogságot. És nyitott kezekkel távozunk: jelezve, hogy adottságainkat felhasználtuk. Lelkünk javára? — Akkor a mi j utalmunk nagy! Életünk kárára ? — Többé-kevésbbé már e földön megszenvedünk miatta. Nekünk kell kiépítenünk földi utunkat életünknek cselekedeteivel a cselekedetekből. Mennél keskenyebb ez ut, annál sugárabb. Tudom, érzem, ilyen sugárúton repült a Papköltő lelke az örökkévalóságba. Tündöklő ékkövekből van lerakva ez az égi ut: ezrekre menő verseiből; utjának színezete: csengő-zengő dallamos ritmusa. Mielőtt ez égi útra kelt, egy mély sóhajjal az Atya kezeibe tette le az ő lelkét: “Ének volt rám nézve minden parancsolatod bujdosásomnak hajlékában.” Karjai nyitott kezekkel simultak lelke összeomolni kész templomához. Szemeiben utolsót lobbant a földi élet. fénye. — Elvégeztetett! Búzavirág egyetlen Kalásza az Ur szine elé szórta áldott élete buzaszemeit. “Sorsunk: az elválás! Hitünk: a viszontlátás!” KÖSZÖNETEK Kedves Elnök Ur! Hálásan köszönöm a szeretett férjem elhunyta alkalmából kiutalt haláleseti segélyt, amit olyan gyorsan és pontosan kiutaltak és amit Kürsz János osztálykezelőnk kézbesített. Külön köszönöm a vigasztaló levelet, amely ilyen szomorú esetben megnyugvást ad. Isten gazdag áldását kérem Egyesületünkre és minden tagjára, hogy továbbra is olyan jól és pontosan működhessenek. Őszinte szeretettel: Coplay, Pa. Busits Lajosné és családja Kedves Ft. Elnök Ur! Férjem elhunyta alkalmából kiutalt biztosítási összeg pontos megküldését hálás szívvel köszönöm. — Kétszer ad, aki gyorsan ad! Áldja meg a jó Isten Elnök Urat nagyra becsült, de sokra is bízott tisztviselői karával együtt. Hittestvéri szeretettel mond köszönetét tisztelt mindannyióknak: Szabó Lászlóné
