Fraternity-Testvériség, 1961 (39. évfolyam, 1-12. szám)
1961-11-01 / 11. szám
TESTVÉRISÉG 3 A SZABADSÁGÉRT ÉS AZ UNIÓÉRT AZ AMERIKAI POLGÁRHÁBORÚ TÖRTÉNETE MAGYAR SZEMMEL Irta: Eszenyi László (10. folytatás) VIII. A TENGERZÁR KIÉPÜL A déli államok tenger felől való lezárása az északi haditerv eg3'ik döntő fontosságú része volt. Lincoln ennek tudatában mindjárt az ellenségeskedések megindulásakor pioklamálta a déli kikötők blokádját, amivel súlyos diplomáciai baklövést követett el. Nemzetközi jogi felfogás szerint ugyanis csak ellenséges hatalom partjait szokásos tengerzár alá helyezni s igy Lincoln elhamarkodott intézkedésével közvetve Dél önállóságát ismerte el. Szerencséjére egyik európai nagyhatalom sem vette fel a Déli Szövetkezett Államok kormányával ez ürügy alatt a diplomáciai kapcsolatot, viszont a tengerzárt sem vették komolyan, mig azt a hajóhad ki nem erőszakolta. Az elnök tengerzárra vonatkozó rendelete kereken 3,500 mértföld hosszúságú partvonal hézagmentes elszigetelését követelte meg az északi haditengerészettől. Ha ehhez hozzávesszük még a tervezett partraszállások biztositását, valamint a folyammenti előretörésekben való tevékeny részvételt, akkor bátran megállapíthatjuk azt, hogy a haditengerészet történetében aligha állt kisebb és készületlenebb hajóhad hatalmasabb feladat előtt. A helyzet súlyosságát csak növelte az a tény, hogy a haditengerészet épen forradalmi átalakulásban volt. A polgárháborút megelőző évek során szorította ki a gőzhajó a vitorlásokat, a háború első évének tapasztalatai alapján pedig megjelent mindkét oldalon a páncélozott hadihajó, mely nemcsak az Egyesült Államok, hanem az egész világ haditengerészetének jellegét alapvetően formálta át.
