Fraternity-Testvériség, 1961 (39. évfolyam, 1-12. szám)

1961-02-01 / 2. szám

TESTVÉRISÉG

3

I.

A HÁBORÚ OKAI ÉS ELŐZMÉNYEI

A forradalomban (1776) a tizenhárom amerikai gyarmat kivívta ugyan függetlenségét, de de az alkotmány által laza szálakkal egymáshoz fűzött államok szövetsége csak a polgárháború szenvedéseinek izzó poklában acélosodott nemzetté. Sokan a hatszázezer fiatal élet kioltását a világ- történelem legoktalanabb vérontásának minősitik, mi elkerülhetetlen végzetszerüséget látunk benne. Az amerikai nép az államok közötti háborúban megszilárdította egységét s ezzel az Egyesült Államok megtette első hatalmas lépését nagykorúsága felé, melynek elérésekor, alig száz év múlva, a szabad világ vezetésének szerepét osztotta ki rá a Gondviselő az emberiség történetének legdrámaibb fejezetében.

A háború főoka Észak és Dél különböző irányú fejlődésében keresendő. A századfordulóig általában azonos életformák között élő amerikai nép a XIX. század első felében lényeges változásokon esett át. A fordulat először Délen következett be.

1793-ban Eli Whitney felfedezte a szövőgépet, mely a rövid szálú amerikai gyapotot ipari feldolgozásra alkalmassá tette. A csaknem ingyenes néger rabszolgamunkával termelt amerikai gyapot ára az európai piacokon verhetetlennek bizonyult s a rohamosan fejlődő angol és francia textilgyárak egyre nagyobb tömegben vették át.

Az amerikai gyapotkivitel az alábbi ugrásszerű emelkedést mutatta:

1800-ban $ 5,000,000;

1820-ban $ 25,000,000;

1810-ben $ 68,000,000; végül

1860-ban $191,000,000 értékben - mely az egész amerikai kivitel 57%-át tette ki.

A gyapot nemcsak Dél közgazdasági életé-