Fraternity-Testvériség, 1961 (39. évfolyam, 1-12. szám)

1961-01-01 / 1. szám

2

TESTVÉRISÉG

LINCOLN ÁBRAHÁM

Az Egyesült Államok tizenhatodik elnökének emlékét minden amerikai a szivébe fogadta. Megválasztásának idején a nemzet a rabszolgaság kérdése miatt kettészakadt és amikor a gondolatokba mélyedt, hórihorgas férfi elnöki esküjét letette, már tizenhat déli állam elszakadt az Uniótól, hogy a Confederate States of America-t megalapítsa.

1861-ben kitört a polgárháború és az uj elnök az Unió meg mentését tűzte ki legfontosabb feladatának, de már 1862-ben belátta, hogy a tragikus nemzeti összeütközésnek a főcélja mégis csak a rabszolgaság eltörlése lesz.

Az ő vezérlete alatt a nemzet mindkét magasztos célt elérte és a történelem őt mint “az Unió megmentőjét” és “a nagy felszabadítót” tiszteli.

Amikor springfieldi ügyvédi irodájából kilépett, hogy az or szágos veszedelem tetőpontján, az elnöki tisztet átvegye, még csak rövid idő óta volt ismeretes az ország népe előtt, hiszen amikor az uj republikánus párt elnökjelöltnek szemelte ki, szerényen szabadkozott: “Hiszen csak kevesen ismernek engem . . . Illinois állam határain túl.”

Időbe került, amig naggyá emelkedett hivatalában, de akkor már a világtörténelem nagyjai közé kellett számítani, a saját személyével bizonyítva azt az amerikai hitvallást, hogy az Isten minden embert egyenragunak teremtett. Lincoln sokszor hangsúlyozta ezt az elvet, igy amikor 1864-ben az ohíoi gyalogezred tűzharcosaihoz fordult e szavakkal:

“A polgárháborúban való győzelmünk biztosítani fogja az Egyesült Államok erejét és szabadságát, egyforma esélyeket nyújtva minden polgárának a létért való küzdelemben. Én csak véletlenül és csak időlegesen foglalom el a Fehér Házat és élő bizonysága vagyok annak, hogy bármelyiketek gyermeke egy napon idekerülhet, ahogyan az én apám fiának is sikerült.”

így szólt a Nagy Elnök, aki favágó, földmunkás, hajósinas, kereskedősegéd, majd falusi postásként indult el pályáján, hogy Amerika megmentője és az egész világ eszményévé legyen.

AMERICAN COUNCIL