Fraternity-Testvériség, 1960 (38. évfolyam, 1-12. szám)
1960-05-01 / 5. szám
14 TESTVÉRISÉG CS. SZABÓ LÁSZLÓ: AZÉRT IS IRODALOM — A SZABÓ DEZSŐ PER A londoni rádióban elmondott beszéd megjelent a Katolikus Szemle, 1959. harmadik számában, 115-117. old. — Róma. “Négy hónapig dúlt egy irodalmi per Magyarországon. Ha titkolódz- nánk a nevekkel, akkor is tiz könyv- és lapolvasó ember közül nyolc kitalálná, hogy Szabó Dezsőről van szó. Voltak az irodalomban diszasztalon tetszelgő papirzászlók, tábori sátrakra tűzött helyke lobogócskák, megbékülésért esdő patyolat zászlók és voltak rongyos, tépett lobogók, amelyek körül nyomban kitör a harc, mihelyt felemelik. S az ilyen zászlóknak gyakran az a tragédiájuk, hogy ádáz ellenfelek egymás markából csavarják ki. Ilyen lobogó Szabó Dezső is. Tiz évvel halála után rögtön elborította a felkavart por és a puskapor felhő, mikor kegyetlenül megtépázva egy percre magasba lendült . . . A magyar irodalmi per kísértetiesen összebogozódik egy nagyobb méretű, titkos szovjet perrel. A Paszternák üggyel . . . Magyarországon a nyilvánosság elé került a harc, nyomtatott betűben folyt a csavaros elmélkedés arról, hogy mi lenne üdvösebb a pártra? Az-e, hogy Szabó Dezsőt tovább is légnemünek, nemlétezőnek tekintsék s tűrjék, hogy elvi tévelygései esetleg tovább mérgezzenek az elfojtott mélységben, sőt tettekké lobbanjanak valahol a Práter utcában és a Széna-téren . . . Az 1919 után kialakult úgynevezett neo-barokk társadalomnak ő volt a legvakmerőbb korbácsolója és szatirikusa ... Ez csőditette be ezrével az utálkozó fiatalokat, a századforduló szülötteit, a Sándor utcai régi Parlamentben tartott előadásaira ... De a hitlerizmus tébolyával a magyarságra tornyosuló germán veszély megint feltámasztotta most immár a huszas években született következő nemzedék, éppen Erdei Sándoréi? (a fiatal szocialisták) számára s a megviselt oroszlán kispörkölt mellett rettenhetetleniil ismét elharsogta féligazságait a Marcibányi téren és Rákóczi téri utolsó lakásában. Hol voltak akkor a kommunisták, főleg azok, akik később megkötözve kiszolgáltatták szegény Magyarországot egy másik idegen hóditónak? — Moszkvai segédhivatalokban, puccer állásokban dideregtek, egymásra árulkodtak és pesti kávéházakban marakodtak. Szabó Dezső bátorsága a huszas és negyvenes években az ő jelentéktelenségükre vet fényt, arra, hogy egyszerűen seholse voltak . . . De gyűlöletüknek van egy tudatos világnézeti éle is. Szabó Dezső valóban a “harmadik ut” szellemi apja. A magyar nép egyaránt visszaborzadt a fasizmus és kommunizmus uralmától s általában minden emberáldozó vérengző rendszertől, amely akasztat . . . Szabó Dezső haláláig ellensége volt az osztályharcnak; csavaros ideológiai nyelven szólva “magyar integrálódást” akart . . . ösztöne egyáltalában nem volt ködös és zavaros, hiszen azon az elképzelt utón keresett kijáratot egy függetlenségre áhitó kis nép két zsarnokság közt a maga megmentésére . . .” KAFFKA MARGIT ÉS SZABÓ DEZSŐ KÖZÖS BOLYONGÁSAI Bölöni György “Az igazi Ady” cimü könyvében (Bp. 1947, p. 248) közli feleségének .hajdani . párisi leveleit, aki Anatole France titkárnője volt: “Párisból hozzám, 1910 julius 26.: Tegnap délután és este későig együtt voltam Kaffka Margittal és furcsa tanár barátjával, Szabó Dezső-
