Fraternity-Testvériség, 1960 (38. évfolyam, 1-12. szám)
1960-05-01 / 5. szám
TESTVÉRISÉG 5 “A MAGYAR ASSZONYOK FÉNYES SZÖVÉTNEKE” EMLÉKEZÉS LORÁNTFFY ZSUZSANNÁRA 1630 decemberében, amikor az erdélyi urak meghívták I. Rákóczy Györgyöt fejedelmüknek, akkor ő igy hivta feleségét az erdélyi trónra maga mellé segítőül: “Jöjj te is, mi édes asszonyunk ! Mutass nekünk j ó példát! Légy a magyar asszonyok fényes szövétneke mind az idők végezetéig!” — így álmodta ezt az a késői Írónő, aki szivével legközelebb férkőzött a fejedelmi házaspárhoz. Lorántffy Zsuzsánna férje, I. Rákóczy György, vagy ahogy többen nevezik, az “öreg Rákóczy” ott van a halhatatlan magyarok között Bocskay István és Bethlen Gábor mellett. Rákóczy György is kitörölhetetlenül bevéste nevét tűnő magyar századok szürke gránitfalába, nevét megtanulta a protestáns Európa és mindörökké ott lesz a kálvinista világ nagyjai között. De felesége nevét külön jegyezte föl a történelem. Oly hatalmas egyéniség volt, hogy a hadvezér, a bölcs államférfi és a bitvédő hős mellett a feleség nevét leánykori nevén jegyezte föl, mert fejedelemi asszonyok fejedelem asszonya volt. Április végén 300 éve, hogy királyi lelkét őrző por sátorát lefektették a sárospataki templom sírboltjába pihenni. Áldott pora fölött latin nyelvű misék s római katholikus énekek zengenek vasárnaponként, de halhatatlan lelke tűnő magyar református századok fölött áll őrt: ihlet, táplál és éltet! Annyira fölélik nőtt, hogy nagyságát nem tudjuk egyszerre felfogni, körül kell járni, mint egy óriás hegyet és csak azt mondhatjuk el róla, amit szemünk megláthatott belőle. Az ezeréves magyar történelem, a megszámlálhatatlan sok magyar asszony közül csak egy néhány nőt állít oda eszményképül minden magyar nő elé. Lorántffy Zsuzsánnát nem úgy tesszük naggyá, hogy azok értékéből elveszünk, akik drága eszményei a mindenkori magyarságnak. Meghajlunk árpádházi nőink nagysága előtt és az előtt, akit szentté tett a középkor, mert szánta a szegényt és kötényében a kenyér virággá változott. Lorántffy Zsuzsánna 10 éves korától kezdve kb. 50 éven át űzte a szegénység paizsos férfiát, szegény magyarok árva portájáról és a Felvidék s Erdély kiskertjei s mezők vadvirágai keze érintésére kenyérré változtak és nemcsak korát, hanem századokat táplált kenyeréből. Szilágyi Erzsébet égő várakozása, kedvese után
