Fraternity-Testvériség, 1959 (37. évfolyam, 1-12. szám)
1959-02-01 / 2. szám
8 TESTVÉRISÉG legalábbis 8-12 éves korodig nevelkedtél. Gondolj például Gy. Miklósra és sok más hozzá hasonlóra, akinek szülei még Hétfaluban, Magyarországon születtek és Miklós, aki Bukarestben született és nevelkedett, már kultúrájában egészen, nyelvében pedig szinte egészen elrománosodott. Éppen Édesapád fejtette ki többször is Írásaiban azt a szomorú történeti tényt, hogy a román O-Királyságban legalább három millió magyarszármazásu ember élj aki már egytől egyig mind román. Tehát ez kétségtelenül Amerikától független kérdés és a becsületes tárgyilagosság megköveteli, hogy úgy is kezeljük. Most ha az egész földet tekintjük abból a szempontból, hogy mi történt a rajta szétszóródott magyarokkal, akkor először is azt kell megállapítanunk, hogy tömeges magyar település soha sehol sem történt, vagyis a Magyarországból elvándorolt magyarok soha sehová sem mentek a maguk faji nemzetfenntartói igényével, tervével, akaratával vagy vágyával. Mig a Németországtól keletre telepedett tömeges német népcsoportrok, a kanadai Quebecbe tömegesen betelepedett franciák, az Ausztráliát, Amerikát, Kanadát benépesített angolnnyelvü tömegek, stb., körülbelül ugyanolyan nemzetalapitó tervvel vagy legalábbis ösztönnel és ösztönös akarattal népesítették be az emlitett területeket, mint amilyennel Árpád alatt a magyarság ment be a Kárpátmedencébe, addig a 19. és 20. század magyar kitelepülőiben ilyen vágy, akarat vagy ösztönös akarás és terv nem volt. Ezt világosan kell látni ahoz, hogy az esetleges beolvadást elsősorban ne mások beolvasztó akaratának tulajdonítsuk, hanem a saját faji élni nem akarásunknak. Azt sem lehet teljes joggal állítani, hogy mivel az uj magyar kivándorlók már kialakult nemzetek életébe kerültek, ezért beolvadásuk szükségképpeni volt. A kérdés gyökere nem ebben van. Még egy dolgot a kérdésre való válasz előtt: Ha a magyarság faji akarása, hivatástudata és megmaradása csak a mai tömegében való együttmaradásában biztosítható, akkor mindent meg kell tenni azért, hogy egyetlen magyar se váljék le arról a tömegről. Ennek pedig egyetlen alapvető útja az, hogy minden magyar mélységesen érezze és tapasztalja minden másik magyar őszinte testvéri szeretetét, gondoskodását és barátságát. Abból a magyar jellem már rég kinőtt, hogy gyűlölet, félelem vagy intrika össze tudja tartani. Ez primitívebb népeknél lehet az összetartás megfelelő eszköze. Nálunk azonban csak a szeretet tud hathatós összetartó eszköz lenni. És most a válasz: Amerikában teljes szabadsága van min
