Fraternity-Testvériség, 1959 (37. évfolyam, 1-12. szám)

1959-02-01 / 2. szám

TESTVÉRISÉG 9 denkinek ahoz, hogy azt a nyelvet beszélje, olyan kultúrát ápoljon, amit akar. De ahoz, hogy itt valaki megmaradjon a felvett és magáévá tett és becsült, mert becsülhető angolszász-yankee kultúrája mellett még a születése szerint való kultúrában is, kétségtelenül elhatározás, kettős tanulás szükséges. Ezt pedig kevesen teszik meg. Olyanok, akikben a fentiekben említett mélységes elhivatás- tudat nem él, meg sem kísérlik megtartani a származásuk nyelvét, kultúráját és szokásait. De itt percig se siess téves következtetést levonni, hogy tudni­illik itt a magyar elveszett már véglegesen. A magyarországi 19. századvégi és 20. századeleji ostoba mulasztások következtében ki­vándorlásra kényszerült magyarok alapításaként ma is valami száz­ötven magyar protestáns egyház dolgozik és virágzik az Egyesült Államokban és harmadik, sőt negyedik nemzedékbeli magyarok is beszélnek magyarul. Kanadában a folyamat valamivel még hátrább van, mert ott a magyar települések fiatalabbak. Ennek ellenére azonban kétségtelen az, hogy néhány esetben már a második nem­zedékben, legtöbb esetben a harmadik nemzedékben és szinte ál­talánosan a negyedik nemzedékben nyelvben és kultúrában az el- amerikaiasodás annyira megtörténik, hogy a magyar nevek, a ma­gyar származás tudata — igen sok esetben büszke tudata, mert itt a magyaré megbecsült név — még megvan a leszármazottak­ban, de egyéb megszűnt. Nézd, Amerikában a világ egyik legkülönösebb nemzeti ala­kulata jött létre. Bár angolnyelvü állam és nemzet, de nem angol, hanem amerikai, amelyben egy nemzetté gyúródott és még mindig gyúródik a száznyi különböző eredetű, kultúrájú, nyelvű, vallásu, szokásu, vérü és szinü emberfajta, mindenik magából hozzáadva ehez a nemzethez valami hasznosat. Kérdésedre kérdést lehet feltenni: Helyes lenne-e az, ha Ame­rikában az egységes nemzet helyett egy, Európához hasonló, nyel­veiben, érdekeiben különböző, sőt legtöbbször ellenséges tömeg élne? A másik dolog: Ha valaki ide kikerül és úgy látja, hogy otthon maradt nemzete szabadsága és boldogulása megköveteli azt, hogy ő megmaradjon nemzete iránt való hűségben, akkor annak nem kell félnie a beolvadástól.”

Next

/
Thumbnails
Contents