Fraternity-Testvériség, 1959 (37. évfolyam, 1-12. szám)

1959-10-01 / 10. szám

4

TESTVÉRISÉG

DR. TÓTH KÁLMÁN:

A VILÁG REFORMÁTUSAINAK NAGY ÜNNEPE

A földkerekség Református Egyházai, mintegy negyvenmillió lélek, köztük három millió magyar, julius 10-én ünnepelték a francia származású, genfi reformátor, Kálvin János születésének 450-ik évfordulóját.

Megemlékeztek róla vasfüggönyön innen és túl, hálaadó Istentiszteleteken, országos zsinatokon, továbbá a Református Világ- szövetségnek Braziliában tartott világgyülésén.

Am Kálvin és müvei nemcsak egy felekezet, hanem a tiszta demokrácia áldásaiban részesült minden nemzet s a modern szabadságjogokat drágának tartó egész emberiség kincse, az ünnep igy mindannyiunk ünnepe.

“Azok, akik Kálvint csak theológusnak tekintik, nem ismerik föl az ő lángelméjének egész szélességét” — mondotta Rousseau a Társadalmi Szerződésről Írott müvében. — “Bölcs törvényeinek kiadása, amiben nagy része volt, nem kevesebb tisztességet szerzett neki, mint Institúciója. Bármilyen forradalmat hoz is az idő vallásunkban, mindaddig, amig a haza és a szabadság szeretete ki nem alszik közöttünk ennek a nagy embernek emléke tiszteletben fog tartatni.”

S ba mi most erről az évfordulóról, továbbá a reformátor Institúció c. müvének 400-ik és a genfi Akadémia alapításának 400-ik évfordulójáról megemlékezünk — ezért cselekesszük.

Fejtegessék a hittudósok, prédikálják ihletett igehirdetésekben lelkipásztorok, amit a pikárdiai reformátor Isten föltétien uraságáról, a megromlott ember kegyelmes megváltásáról, az örök isteni dekrétumokról, az ember elhívásáról és hivatásáról s a legmagasz- tosabb célért, Isten dicsőségéért való maga-felajánlásáról és maga- feláldozásáról a Szentirás mélységeiből előhozott.

Nyomozzák a történettudósok, hogy a franciák meg a hollandok 16-ik századi szabadságtörekvéseiben, vagy a magyarok vallásszabadságért vivott 17-ik századi küzdelemben a reformáció által felszabadított egyéniség és nemzeti öntudat milyen hatalmas motor volt.

De ne feledkezzünk meg róla mi, alkotmányos államéletben, szabadságjogok boldog birtokában demokratikus nemzeti életkeretben élő emberei a mindennapi Mának, hogy a társadalmi, nemzeti, állami lét ma közönségesnek vett eme javai milyen nagy mértékben származnak e 16-ik századbeli lelki ébredésből.