Fraternity-Testvériség, 1959 (37. évfolyam, 1-12. szám)
1959-04-01 / 4. szám
6 TESTVÉRISÉG churchön nincs rendszeres magyar nyelvű szolgálat, de Dr. Knight és Jan van Royen hat alkalommal már ott is hirdették az igét. Érdemes volna-é magyar nyelvű lelkipásztort küldeni (ha ugyan akadna) Ujzélandba? Dr. Knight szerint nem. Az ottani magyarok mind fiatalok, sok még családot sem alapított, állandó mozgásban vannak, nincsenek megállapodva. Külön magyar gyülekezetbe szervezni őket nem lehetne, de igy sem lehetünk eléggé hálásak Istennek azért, hogy véreinkről, hitünk cselédeiről ilyen csodálatosan gondoskodik. Két kiváló barátunkon, egy skót és egy holland lelki- pásztoron keresztül szólt és szól hozzájuk az Ur Krisztus igéje magyarul! Méltó, hogy Krisztusát, népét szerető magyar református ember jól megjegyezze ezt a két nevet: DR. GEORGE F. KNIGHT és JAN VAN ROYEN! Még néhány óra s aztán nincsen otthon. Magad maradsz, kifosztott őszi fák, jajongó szél, közömbös, torz világ merednek rád s bár visszahúz a sok rom, a munka, házad és hazád, anyád, ki roskadozva vánszorg nélküled, a könyveid, s Budán a szédület, ha véle sétálsz és az éjszakák, mig fényes égbe vitt a lenge álom, s te mégis mégy, át vészen és határon, mert szabadság nélkül nem, nem tudsz élni. És elhagyod az otthonod, anyád, magad maradsz, kopáran, mint a fák, s talán nem tudsz sohasem visszatérni. KAXXAS ALAJOS: A MENEKÜLŐ
