Fraternity-Testvériség, 1958 (36. évfolyam, 1-11. szám)

1958-03-01 / 3. szám

^ŐRSÉGÉN

TÓTH ANDRÁS, RUDNYÁNSZKY, KÁROLYI

Az 1958-ban esedékes nevezetesebb évfordulók között találunk több olyan dátumot is, amelyek különlegesebb jelentőséggel bírnak amerikai magyarságunk számára. Most 100 éve született ugyanis Tóth András debreceni szobrászművész, aki a mi számunkra arról nevezetes, hogy ő alkotta az első Amerikában felállított magyar szobrot Kossuth Lajosról. Ez a szobor az itteni magyarság adakozásából létesült s ma is ott áll Cleve- landban az East Boulevard és Euclid Avenue kereszteződésénél lévő téren, ahol évente a március 15-i ünnepélyek szoktak lefolyni. Kevesen tudják, hogy Tóth Andrásnak a fia volt Tóth Árpád az ujabbkori magyar költészet egyik büszkesége. — A másik évforduló Rudnyánszky Gyula költő, iró és hirlapiróval kapcsolatos, aki szintén 100 évvel ezelőtt született. Rudnyánszky jelentős időt töltött Amerikában és pár évi clevelandi hirlap- iróskodása után tért vissza Magyarországba. Egy ideig a debreceni függetlenségi párti napilap szerkesztője volt, majd Budapestre költözött s ott adta ki több kötetre menő irodalmi müveit. Fia visszajött Amerikába és itt Rudnyánszky Sándor néven volt ismert, mint tehetséges zeneszerző, pár évvel ezelőtt történt haláláig. — A harmadik dátum az 1918 évi októberi, úgynevezett “őszirózsás” forradalom 40. évfordulója. Ennek amerikai magyar vonatkozása, a még itt élő néhány emigránson kívül, annyiban van, hogy azt megelőzőleg itt járt gróf Károlyi Mihály néhány politikus társával s a magyar “függetlenségi harc” céljaira jelentős, mintegy

80,000 dollárnyi összeget gyűjtött össze, aminek hovaforditásáról azonban rendesen sohasem számolt el, politikája pedig végül is a Kun Béla féle kommunista terror uralomba torkolott. Az ezzel kapcsolatos kiábrándulás emléke többek között egyik oka annak, hogy itteni magyarságunk rendkívüli óvatos, csaknem bizalmatlan, minden odaátról importált politikai mozgalommal szemben.

MAGYAR TUDÓSOK AMERIKÁÉRT

A George Washington University kiadásában megjelenő “Federalist” 1958 tavaszi száma 11 oldalon számol be öt kiváló magyar tudós amerikai pályafutásáról, amint azt lapunk angol szövegű részében adjuk. Miként hagyták ott — sok esetben életük veszélyeztetésével — a kommunisták által kifosztott szülőhazájukat, miként kezdtek uj életet az Ujhazában. Ma már a beérkezettek közé számit a washingtoni Radiation Physics Laboratory főnöke: Bay Zoltán műszaki doktor. Honvédelmi szempontból is fontos kutatásokat végez Pulvári Károly, a Catholic University villamossági tanszakának professzora; Dr. Kovásznay László, a baltimorei Johns Hopkins egyetem aeronautikai szakosztályának vezetője; Dr. Faragó János, a wilmingtoni (Delaware) Dupont vegyészeti müvek hatalmas kísérleti laboratóriumának első kémikusa és a sajnálatosan korán elhunyt Dr. Papp György, a Farnsworth rádióvállalat kísérleti fizikai telepének igazgatója —- öt olyan magyar név, akik a tudomány világhirességei között is méltán megállják helyüket. Cikkek egész sorozata jelent meg arról, mennyire szüksége van az Egyesült Államoknak elméleti tudósokra, hogy az oro-