Fraternity-Testvériség, 1957 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1957-12-01 / 12. szám
TESTVÉRISÉG 21 SZABÓ LÁSZLÓ POCAHONTAS INDIÁN HEGE NYOLC ÉNEKBEN HATODIK ÉNEK — (Folytatás) Elbűvölő szépség — ezt Rolf veti közbe — Ki köztünk a békét selyemmel kötözte, Ki mikor ránk feszült a halál abroncsa, Életünket abból létre parancsolta. El kellene hozni telepünk csodáját, Itt felséged előtt britek hadd csodálják . . . Jól van, mond a király, teljesedő álom, Palotámban e lyányt én látni kivánom. S egy levelet nyújt át lovagias Rolfnak, Melyben Argall lelkes igéi lobognak, Ki szabadságot kér a bemutatásra, Hogy a nagy rubintot rá ne bízza másra. HETEDIK ÉNEK ÁTTÉRÉS Már a hajón zendűl álma fölött lantom, Húrjait álmának halkan oda tartom, Hogy amit álmában elsóhajt a lelke, Fájó szíve titkát nyíltan énekelje. Ott áll a hajó a Chesapeake öbölben, Vitorla ponyváit nem látni a ködben, Sőt még a hajót is ugyan beszitálja, Ködszaggató szelét hát hajnalig várja. Utasa málhája este óta rendben, Szempillákon az éj szendere áll lesben, Hogy ahol megnyílik szép sövénye párja, Méztapadó újját nehezítse rája.
