Fraternity-Testvériség, 1956 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1956-02-01 / 2. szám
6 TESTVEUISÉG AZ ELNÖK ÜZENI: EMLÉKEZÜNK — HÁLÁT ADUNK Református Egyesületünk életében nagyjelentőségűnek Ígérkezik az 1956-ik esztendő. Jubileumnak, emlékezésnek hálaadásnak esztendeje ez. Egyesületünk munkálkodásának hatvanadik, Bethlen Otthonunk életének harminc- ötödik, Egyesületünk központja Washingtonba költözésének huszadik évfordulója 1956-ik év. A hármas jubileumi esztendőnek emlékező, hálát adó, jelent és jövőt építő kiemelkedő eseményei a következők: 1. A március 12-én kezdődő vezértestületi gyűlés. A vezértestületi gyűlés keretében avatjuk fel a washingtoni magyar református gyülekezet által vásárolt uj villany orgonát. Washingtonban nincsen megszervezett egyház, de van egy kis buzgó gyülekezet. Tizenegy esztendő óta tartunk rendszeres istentiszteleti szolgálatot. Előbb zongorát vett a gyülekezet, most pedig Baldwin orgonát. Ennek felavatását tartjuk meg a gyűlés hetében. 2. A Bethlen Otthon építkezése. Bethlen Otthonunk 35 éves munkálkodása alatt nemcsak a gyermek és öreg gondozás, hanem las- sankint az amerikai magyar református élet központja, lett Ligonier és a Bethlen Otthon. Egyesületi és Bethlen otthoni gyűléseink mellett egyházi, Presbiteri Szövetségi, Lelkészegyesületi gyűléseket, konferenciákat, országos jelentőségű, nyári iskolai magyar tanítást, tartunk itt. Mindig éreztük, hogy ezeknek a gyűléseknek, összejöveteleknek méltó ellátására megfelelő helyiségről kell gondoskodnunk. Ezt építjük most meg harmincezer dolláros költséggel. Hisszük hogy az uj épülettel még alkalmasabbá tesszük Bethlen Otthonunkat arra, hogy életünkben a testvéri találkozóknak, gyűléseknek, konferenciáknak, magyar tanításnak igazi központja legyen. 3. Négyévenkinti Közgyűlésünk. Jubileumi konvenciónkat május 28-án kezdjük Ligoni erben. Közgyűlésünk megnyitása előtti napon, május 27-én, vasárnap, uj épületet avató, jubileumi emlékező, hálát adó ünnepséget tartunk. Délután három órától ünnepi istentisztelet, este hat órától jubileumi szeretetvendégség és az ünnepi alkalomhoz méltó műsor lesz. 4. A negyedik kiemelkedő esemény a jubileumi körzeti konferenciák tartása. New York, Perth Amboy, McKeesport, Chicago, Detroit, Cleveland, Morgantown és Buffalo városokban tartjuk ezeket a körzeti konferenciákat, testvéri, munkatársi találkozókat. A jubileumi esztendőben emlékezünk, hálát adunk és becsületes igyekezettel dolgozunk azon, hogy Református Egyesületünk a következő esztendőkben is az legyen, ami hatvan éven át volt, aminek indultunk, amit nevünk is jelez! Amerikai Magyar Református Egyesület, testvéri közösség, áldás forrása. SÖTÉTBEN VILÁGÍTÓ CSILLAGOK Az apostol mondja, hogy a hivő ember legyen olyan, mint a sötétben világitó csillag. Két ilyen sötétben világitó csillaggal találkoztunk az elmúlt hetekben. Az egyik Szobonya Lajos, Cleveland, Ohio-i üzletember. Ő már több ízben, sok értékes ajándékkal, tett bizonyságot szivének áldozatos szeretetéről, Bethlen Otthonunk gyermekei, öregei iránti jóindulatáról. Újabban pedig, a clevelandi árvaházi ünnepség alkalmával, egyezerötvennyolc dolláros csekket nyújtott át Kecskémé thy József igazgatónknak, Bethlen Otthonunk munkája támogatására. A másik: Calumet, Mich.-ben lakott Mrs. Mary Brozovich. Legutóbbi Felügyelő Bizottsági gyűlésünkön Kecskeméthy igazgató jelentette, hogy egy calumeti ügyvédtől levelet kapott. A levélben ezer dolláros csekk volt, azzal a megjegyzéssel, hogy Mrs. Mary Brozovich, végrendeletében a Bethlen Otthonnak hagyta az egyezer dollárt. Közelebbit nem tudunk Mrs. Brozovichról. Ha sikerül információt szereznünk, akkor még írunk róla. Isten áldása, kegyelme, a mi szivünk hálás szeretete, kisérje a két, sötétben világitó csillagot. Nt. CSÉPKE ISTVÁN Vasváry Ödön számvevőnk, a múltra emlékezve, azt irta, hogy az alapítók és régi tisztviselők, vezértestületi tagok közül “alig valaki” van életben. Az “alig valaki” között ott van a mi múltúnk, életünk egyik tiszteletre méltó pásztora, Nt. Csépke István. A régi időben, 1907-től 1910-ig, ellenőre volt Egyesületünknek. A hatvan év történetét olvasgatva, a múltra emlékezve, de azért is írunk Nt. Csépke Istvánról, mert nem régen ünnepelték lelkipásztorrá szentelésének ötvenedik évfordulóját és házassága félszázados jubileumát is. A clevelandi Első Magyar Presbiteriánus Egyház kisegítő lelkésze most Nt. Csépke István és ez az Egyház rendezte az emlékezetes, szívvel telt, ünneplést. Érdekes, hogy az “alig valaki” közül, Egyesületünk életében évtizedeken át tevékeny részt vett, volt pénztárnokunk, vezértestületi tagunk, Dr. Tóth Sándor, az ünne-
