Fraternity-Testvériség, 1955 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1955-01-01 / 1. szám
TESRSHSEG OFFICIAL ORGAN OF THE HUNGARIAN REFORHED FEDERATION OF AMERICA Published Monthly Megjelenik havonta Főszerkesztő - Editor in Chief: FRANCIS ÚJLAKI, D.D. Felelős szerkesztő - Managing Editor GEORGE E. K. BORSHY Subscription $2.00 a year Előfizetés évi $2.00 Társszerkesztők - Associate Editors: EMERY KIRÁLY and EDMUND VASVÁRY “Reentered as second-class matter May 1st, 1940, at the Post Office at Pittsburgh, Pa., under the Act of August 24, 1912. Original entry as second-class matter authorized August 10, 1946” BETHLEN GÁBOR ESZTENDEJE Irta: Vasváry Ödön Az amerikai magyarság az utóbbi esztendőket dicséretes módon nagy magyarok emlékének szentelte. Pár éve a feledhetetlen Kossuth látogatás visszhangjai jutottak el minden amerikai magyar telepre. Az elmúlt esztendőt a Rákóczi Ferenc féle dicsőséges nemzeti felkelés emlékének szenteltük. Az 1955-ös év pedig magától kinálkozik, hogy a nagy erdélyi fejedelemnek és megválasztott magyar királynak, Bethlen Gábornak emlékesztendeje legyen. 1580-ban született és igy az idén lesz születésének 375-ik évfordulója. 1630-ban halt meg, ötven éves korában s igy halálának 325-ik évfordulóját hozza ez az év. Az amerikai magyarság évtizedek óta újra megtanulta és megszokta a Bethlen nevet. Az első és ezen a téren ma is legnagyobb árva és aggotthona a pennsylvaniai Ligonierben 34 éve áll fenn és Bethlen nevét viseli. Amerika magyarságának legnagyobb református egyháza Clevelandban hatalmas termének a Bethlen terem nevet adta. Bethlen pályája akkor érte el tetőpontját, amikor egészen fiatal, 33 esztendős korában erdélyi fejedelemmé választották, 1613 október 23-án. Nem volt ez afféle igazi szabad választás, mert az igazság az volt, hogyha az akkor még ugyancsak hatalmas török nem erőszakolja, sohasem lett volna belőle fejedelem s a nemzet egyik legnagyobb alakját veszhette volna el benne. Akárcsak ma, a nemzet számára életkérdés volt az ideig-óráig tartó engedelmeskedés a nemzet számára. Ellenállás esetén való- szinüleg végleg megsemmisült volna az erdélyi fejedelemség s területén régen csak oláh tenger lenne. Gondviselésszerü esemény volt ez a választás, nemcsak azért, mert Erdély számára bevezette azt a sajnos, nem sokáig tartó “aranykort”, amelyet a nagy Jókai énekelt meg, hanem főképen azért, mert Bethlen Gáborban olyan vezetőt kapott Erdély és később Magyarország is, akinek különleges tehetsége és higgadt bölcsesége a két ellenség között szenvedő országokat átvezette történelmük legválságosabb esztendein. A fejedelemség és a választott királyság nem dicsőséget és hatalmat hozott Bethlennek, hanem végeszakadatlan gondot, munkát és áldozatot. Nem csoda, hogy alig volt ötven esztendős, amikor az élet terhét le kellett tennie. Két török basa, két oláh vajda és egy tatár khán pusztította országát, amikor megválasztották. A másik oldalon a folyton erősödő Habsburg nyomás jelentette a veszedelmet a két kis ország számára. Ha azokban az időkben is Apafy Mihály féle tehetségtelen és gyenge báb ember áll az élen, a pusztulás elkerülhetetlen lett volna. Bethlen feladata az volt, hogy a két oldalról jövő nyomást ellensúlyozva, a maga népe számára annyi előnyt biztosítson, amennyit csak lehet. Akkor még nem találták ki a “hintapolitika” szót, amely olyan plasztikusan ráillett Magyarország külpolitikai életére történelmének legtöbb szakaszában, de amit Bethlen csinált, a szó legpontosabb értelmében az volt. Az egyik oldalról a másikra kellett lendülnie szakadatlanul, ugyanakkor felhasználva mindazt a tehetséget, amire képes volt, hogy ebben a taktikában ő maradjon a nyertes, ő legyen az, aki az, aki az embereket és körülményeket egymással szembe állítja és túljár rajtuk az eszével, szóval: amennyire emberileg lehetséges, ő uralkodjék a körülményeken és ne azok uralják őt. Mire az ellenfelek rájöttek a játék titkára, több mint 15 esztendő telt el és a legnagyobb veszedelmek elmúltak. Erdélyt sikerült úgy vallási, mint politikai és gazdasági téren talpraállítani. Bethlen volt az, aki a vallás és alkot-
