Fraternity-Testvériség, 1954 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1954-05-01 / 5. szám
12 TESTVÉRISÉG és állami ifjúsági nevelésre olyan nagy hatással volt. Ez az immár hatalmas szervezet komoly színhelye volt a felekezetek közötti együttműködésnek, létszámban és tekintélyben egyre nőt. A második világháború első évében fejezte be a KIÉ pesti székházának építkezését és falvakban, vidéken gombamódra nőttek a csoportok. Pógyor Pista imádsága és munkája minden megmozdulásban ott volt. Önfeláldozóan, fáradságot nem ismerve utazott, lelkesített és tárgyalt. Ifjúsági ügyekben Teleki Pál egyik tanácsadója volt. Félelmet nem ismert s a németek és az oroszok alatt is bátran hirdette az evangéliumot. Amikor 1947- ben a kommunisták megszüntették a KIÉ működését, ő elment öreg fejével kereskedősegédnek egy budapesti gombüzletbe. Esténként magánházaknál tartott imaórákat és összejöveteleket. Elfogták, internálták. A táborban “szent embernek” tartották, aki az őröket is megtérítette. Kiengedték. Debrecenbe ment. Ottani működése ismeretlen előttem, csak annyit tudunk róla, hogy néha protestáns templomokban prédikált. Ismét elfogták és 12 évi fegyházra Ítélték. Nem sokat töltött le belőle. A börtönben érte végzete. Mártírhalála nemcsak a magyar ifjúság szemében, de az egész nyugati civilizáció szemében olyan áldozat, ami csak Mindszenty hercegprímás vagy Donáth György áldozatához hasonlítható. Pógyor elmenekülhetett volna. Ezer alkalma volt reá. Másokat ő segített nyugatra, de ő maradt és vállalta sorsát. Más kis nemzetek a legkisebb vasúti bakter áldozatáról és hősiességéről ódákat és könyveket Írnak. Az elveiért mártiromságot szenvedett Pógyor István egy olyan tekintélyes és főleg ideát jólismert intézménynek volt a lelke és feje, mint a YMCA, éppen ezért igen alkalmas volna arra, hogy az áldozathozatal magyar mérlegének az oldalán komoly és tekintélyes súlyt képviseljen. Máday Béla. “ISTENBEN BÍZUNK . . ” Április 9-én ünnepélyes külsőségek között hozta forgalomba az Egyesült Államok postaügyi minisztérium az első amerikai postabélyeget, mely az ország- alapitó puritánok jelmondatát viszi majd világgá: “In God we trust!” A 8 centes bélyeget főként tengerentúli, nevezetesen a Vasfüggöny mögötti országokba irányított levelekre használhatjuk, ahova újabban 5 centről nyolcra emelték fel a szállítás diját. Ez az egyetlen olyan olcsóbb amerikai bélyeg, mely sokszínű nyomdai eljárással készült. Bennünket magyarokat különösképen azért is érdekelhet, mert az Amerika földjére áhitozók álmát képező new-yorki szabadságszobrot ábrázolja, amint magasra tartja a fel- világosodottság fáklyáját. A bélyeg felírása: U. S. Postage 8c - - LIBERTY. A francia nemzet adományát képező new-yorki szabadságszobornak számos magyar vonatkozása van, amiről aránylag kevesen tudnak. Pedig még a mai napig is abból az alapból világit bele a világ legnagyobb kikötőjének éjszakájába a 305 láb (100 méter) magasan égnek meredő fáklya, amit egy magyar bevándorló: Pulitzer József létesített. Frederick Auguste Bartholdi párisi szobrászművész vezetésével évtizedeken át készült a hatalmas alkotás, azonban talán sohasem valósult volna meg impozáns módon történt felállítása, ha Pulitzer nem áll az a- merikai bizottság élére. Az amerikai hirlapirás hőskorát jelentő “World” cimü lapja segítségével, (melynek manhattani városháza melletü épületét mostanában bontják le a Brooklyn Bridge kiszélesítése miatt) Pulitzer éveken át lankadatlanul gyűjtötte a szabadságszobor alapjához szükséges dollárösszeget, csakhogy “Lady Liberty” méltó elhelyezést kapjon a Bedloe szigeten. Pulitzer József e téren teljesített halhatatlan érdemeiről az amerikai kormány 40-oldalas, díszes kiállítású füzetet adott ki, melyet 25 cent eredeti ár beküldése ellenében készséggel bárkinek megküld az Amerikai Magyar Szövetség. A BUENA VISTA-I CSATA (1847. február 23.) A Buena Vista-i csata az 1846-47-es mekszikói háború legnevezetesebb ütközete volt. Az Egyesült Államok háborúja Mekszikó ellen Texasnak az unióba való felvétele idején tört ki. 1845. előtt Texas független köztársaság volt, amelyet Anglia, Franciaország és az Egyesült Államok is elismertek, Mekszikó azonban nem. Előre kijelentette, hogy az unióhoz való csatolását hadüzenetnek fogja tekinteni. A háború kitörését mégis a nyugati határok megállapítása körüli vita idézte elő. Az Egyesült Államok szerint országunk határa a Rio Grande folyó volt, mig Mekszikó csak a Nueces folyóig ismerte el. Amerika fennhatóságát, tehát 100 mérfölddel a Rio Grande-től keletre. 1846-ban Polk elnökünk utasította Zachary Taylor tábornokot, hogy a vitás területet megszállja. Az első vér akkor ömlött, amikor egy mekszikói csapat átkelt a Rio Grande keleti partjára és megtámadta az amerikai csapatokat. A hadüzenet után Taylor tábornok magába Mekszikóba vezényelte embereit, más amerikai katonák pedig a mai New Mexico-t foglalták el. Több győzelem kivívása után, General Taylor kilenc ezredet vezényelt Vera Cruz ellen. Santa Anna, a mekszikói hadvezér, 20,000 emberrel támadta meg Taylor kimerült 5000 katonáját. De Taylor leleményessége, amely az amerikai csapatok jobb felszerelésével párosult, az amerikaiaknak szerezte meg a babért. Taylor valóságos nemzeti hőssé lett, úgy hogy a népszerű katonát az Egyesült Államok tizenkettedik elnökévé választották meg. FELHÍVÁS a magyar doktorandusokhoz Azok a magyarok, akik amerikai egyetemi tanulmányaik befejeztével doktori értekezésük tárgyául kelatközépeurópai kérdést választanak, doktori értekezésük elkészítéséhez — bizonyos feltételek esetén — anyagi segítséget kaphatnak. A pályázókat felkérjük, hogy címüket és adataikat sürgősen közöljék a Magyar Nemzeti Bizottmány Vallás- és Közoktatásügyi Bizottságának elnökével a következő címen: István Baranko- vics, 110 East 84 Street, Apt. 2 D., New York 28, N. Y. A jelentkezők postafordultával kapnak választ a feltételekről. MAGYAR TESTVÉREK! Az Amerikai Magyar Szövetség az egyetemes magyar érdekek érvényre juttatásán fáradozik. Uj címe: 614 MILLS BUILDING, Washington 6, D. C.
