Fraternity-Testvériség, 1954 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1954-08-01 / 8. szám
1 12 TESTVÉRISÉG Zsuzsanna oly nevelést kap, mint a múlt század elejének középosztálybeli leányai: a hangsúly nem annyira a tudományok halmazán, mint az etikán és esztétikán, valamint az erkölcsi principiumokon nyugodott. Kitűnő felfogása mellett, már korán atyjának jobbkezévé vált; Lajos bátyja közéleti tevékenysége, látókörét csak bővitette. Húsz éves korában, 1840- ben megy férjhez Meszlényi Rudolf ügyvédhez, de korán özvegységre jut (1847-ben) három gyermekkel és a tüdőbaj jeleivel. Amikor a honvédsereg egészégügye kialakul, a tábori korházak ellátása terén nagy zavarok mutatkoztak és ennek rendezését célozza Kossuthnak intézkedése, ami által húgát Zsuzsán- nát, 1849 április 16-ikán az ország főápolónőjévé nevezi ki, feladatát a fent idézettekben körvonalazva. Az Országos Főápolónő mellé segédtisztként Barna Ignác százados-főorvos kerül “szakértel- mességi” szempontból. Özv. Meszlényiné Kossuth Zsuzsanna kinevezése után azonnal felhivást intéz — a hivatalos lapban — az ország honleányaihoz: gyógyszer-kötszer gyűjtésére. A felhivás nyomán országszerte női egyesületek alakulnak a célra és az előkelő dámák és a nemesi kúriák kisasz- szonyai egyaránt szorgalmasan tépik a kötéseket a sebesült honvédek számára. Viszont ugyanakkor az iskolákból tábori korházak alakulnak. Ugyanez történik Angliában 5 évvel később, amikor Nightingale Florence küldi haza vélekedését az angol nőkhöz ily szavakkal: “The state of troops who return to our field hospital is frost-bitten, semi-nude, starved, ragged. If the troops who work in the trenches are not supplied with warm clothing, Napoleon’s Russian campaign will be repeated here!” (Barth) Az üzenetet az angol nők ugyancsak megértették és a leírás szerint: “British aristocrats and humble working women made bandages, shirts and socks; they turned their houses upside down to find what Miss Nightingale wanted.” így kerültek még nemesi cimerrel ellátott fehérneműk is a Krimeában harcoló és sebesült katonákra. Az emberi szivek egyforma dobbanását látjuk azonos veszély idején. Magyarországon a városi kisasszonyok serénykedése mellett ott látjuk a magyar iparosok hazafias buzgalmát, amikor a szabók, csizmadiák ingyenes munkával vagy elkészitett anyaggal járulnak a közös ügyhöz. (Dr. Balassa) Ezek a fenti csodák két nemes léleknek, két nőnek várázs-szavából keletkeztek! Az angol ápolónő nevét az egész világ megjegyezte, a magyarét mi magunk is halála után 100 évvel vettük csak figyelembe — pedig itt halt meg: Amerikában . . . De mit is tett Kossuth Zsuzsanna? Ez a beteges, törékeny özvegy 72 tábori korházat látogatott sorra. Vizsgálta a hiányokat, rendelkezett, tett, cselekedett — mindenre volt gondja. Meglátásaihoz volt végrehajtó akarata és amikor kellett, parancsolni is tudott. Például az Erlau melletti csatában sok volt a sebesült és szükségkorházat kellett teremteni, de azonnal. Ezért betért az egyik kolostorba, hogy a lehetőségeket szemügyre vegye. Ott némi kimagyarázkodásra talált, helyszűke ki- hangsulyozásával. Határozott fellépésére azonban maguk a szerzetesek hordták össze a bútorokat és szorultak még jobban össze, hogy Kossuth Zsuzsanna kívánsága teljesedjék. Ismerte a kezdeményezés és a szív alkalmazásának fontosságát akkor, amikor a csataterek zaját a tábori korház ágyán való szenvedés váltja fel. Ismerte a szenvedő katona- lélek hangtalan sóhaját, vágyát. Figyelme arra is kiterjedt, hogy a sebesült osztrák katonákat külön együvé, lehetőleg egy helyiségbe helyezte és külön a magyar honvédeket. Sőt még az egy századba tartozókat is egymás mellé fek- tettette. Láttuk, hogy Görgey-ék gúnyos csipkelődéseit az egyszerű honvédek imádattá változtatták Zsuzsanna nemes lelkének és egyéniségének hatása alatt. A tábori korházak szenvedőin kivül meglátogatta a falvakat is ahol csak gyermekek, nők és öregek maradtak. A szükségben lévők megsegítésére időt szakított, e célból tanácskozott a helybeli lelkészekkel, lett légyen az katolikus avagy protestáns vallásu. Ő maga református volt, elhunyt férje viszont katolikus. Magával vitte azonban a kifinomodott lelkek magatartását: egymás elveinek és vallásának tiszteletben tartását. Képzeljük el, hogy mit jelentett 100 év előtt 72 korházhoz csak eljutni, az akkori lovas vagy ökrös szekereken és feneketlen sárban úszó útakon! De jött 1849 szomorú bukása és Meszlényiné Kossuth Zsuzsanna, a honvédség főápolónője is szemtanújává vált a magyar fegyverek letételének. Anyjával és Emilia nővérével, valamint a családhoz tartozó 10 gyermekkel Kossuth Lajost kívánták elérni, útközben azonban Nagyváradon elfogták őket. Az osztrákok ezt a 15 személyes kis családot egyetlen szobába terelték és nyitott ajtón és ablakon át fegyveres őrök vigyáztak rájuk. Zsuzsanna tiltakozott, amire az osztrákok rá sem hederitettek és tény az, hogy a cári csapatok parancsnoka juttatta őket “hadifoglyokat” megillető emberségesebb fedél alá. Két hónap után — amikor a cári csapatok elvonultak már — Pest felé indították őket, mitsem törődve azzal, hogy egyik gyermek skarlát-lázban feküdt és az orvos is
