Fraternity-Testvériség, 1953 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1953-10-01 / 10. szám

TESTVÉRISÉG 13 dig bent lévők, — ha a feloszlatást a legfelsőbb bíró­ság is jóváhagyja, — ami alig kétséges! — nemcsak, hogy bottal üthetik az IWO-tól kivett biztosítási pénze­ik nyomát, de menthetetlenül vörös gyanúba kevered­nek, amitől aztán, még ha egyébként ártatlanok is, nem lesz könnyű magukat mentesíteni. Itt a tizenkettedik óra tehát arra, hogy aki még tud, szabaduljon tőlük. FELADOTT REMÉNYSÉG Az International News Service szeptember 12-ről keltezve az alábbi bécsi hírt adta le: “Habsburg Ottó, az üres osztrák trón követelője, — mint megbízható forrásból jelentik — minden reményt feladott a középeurópai Habsburg monarchia visszaállí­tásával kapcsolatban. Előkelő monarchisták mondották, hogy az Alt-ötting nevű bajor faluban tartott megbeszé­lésen Ottó azt a kijelentést tette, miszerint egyelőre megelégednék azzal, ha megengednék az összes Habs­burgoknak Ausztriába való visszatérését s elismernék az ő államfői (:chief <5 State:) címét. A monarchisták azt állítják hogy egy népszavazás “legalább” 60 százalékban Ottó visszatérése mellett döntene. Ezzel szemben vi­szont a monarchia ellenesek szerint a Habsburg kérdés “egyáltalában nem érdekes” és a népszavazás követelé­se Bregenztől a Neu-Siedler tóig (vagyis Ausztria leg­nyugatibb pontjától a legkeletiebbig) csak “harsány ka­cagást’ váltana ki. — Ottó egyébként azt is kijelentette, hogy azt se bánná, ha bármilyen címet kapna is, ha egyszer elismernék az osztrák állam fejéül. — Ugyan­csak jelezte azt is, hogy véleménye szerint az oroszok soha sem járulnának hozzá egy az első világháború előt­ti formájú monarchia visszaállításához.” — Eddig a leg­újabb híradás. Ezt megelőzőleg pedig más forrásból is nyilvános­ságra került, hogy a csehek és szlovákoknál Ottónak “már ellenségei sincsenek, nemhogy barátai volnának.” Ami pedig a magyar helyzetet illeti, a magyar nemzet emigrációs töredékében akadhatnak esetleg álmodozó párthívei, a rab-hazában szenvedő tízmilliós magyarság körében azonban — amennyiben ez innen megítélhető, — a kérdésnek ismerői is legfeljebb csak elenyésző számban. RICZKÓ ISTVÁN LEVELE Még júniusban történt, hogy a New Jersey-i Magyar Egyletek 1. számú New Brunswick, N. J. osztályának tagjait felvettük Egyesületünkbe. Erről az eseményről Riczkó István testvérünk ezt a beszámolót adta: “Mint az egylet pénztárnoka már 1936-ban s 1941- ben is ajánlottam, hogy csatlakozzunk a Református Egyesülethez s érintkezésbe is léptünk Borshy Kerekes György titkár úrral, de mivel mindig akadtak kerékkö­tők, ez akkor, — nagy kárunkra — elmaradt. Azóta új tagokat nem kaptunk, a régiek meg fogytak. A rátát pe­dig mindig emelték. Sokan kimaradtak a régi “vezérek” is, magam maradtam meg pénztárnokként, de a végén mindenes lettem . Lelkiismeretem diktálta, hogy a tag­ság érdekében újabb lépéseket tegyek a csatlakozásra, amíg van egy kis tartalékunk. Felkértem tehát megint a titkár urat, hogy jöjjön ki hozzánk tárgyalásra. Ezt ő szívesen megtette s a junius 18-ra egybehívott tagsági gyűlésünk egyhangú határozattal kérte felvételünket, amely azonnal meg is történt. Mindnyájan hálásak va­gyunk a gyors és testvéri intézkedésért s boldogok va­gyunk, hogy a Református Egyesület felkarolt és bizton­ságba helyezett bennünket. Isten áldását kérjük úgy a tisztikarra, mint az egész nagy egyesületi családra.” Riczkó István ügykezelő. Éhez a komoly szép levélhez mindössze annyi a hoz- zátennivalónk, hogy Egyesületünk mindig készen áll a testvéri segítésre ott, ahol annak lehetősége megvan. Az utóbbi két évtized alatt már sok kis helyi egylet problémáját megoldottuk s szívesen tesszük ezt a jövő­ben is, ha azt tőlünk még idejében kérik. MAGYAR NAP SARATOGÁBAN Az Észak Kaliforniai Magyarok Saratoga városban Mr. & Mrs. Robert C. Kirkwood, California State Compt- roller-jének impozáns, hatalmas kastélyában julius 11- én könyvnapot és magyar művészi kiállítást rendeztek, amelyen Egyesületünk hatalmas anyaggal képviseltette magát. A kiállításon eddig Észak Kaliforniában nem lá­tott, hatalmas tömeg vett részt. Az olcsó belépti jegyek mellett azonban alig volt haszon, mivel rengeteg kia­dással járt az első kiállítás megrendezése. A földszint hat hatalmas termében voltak kiállítva a magyar művé­szeti anyagok, míg az emeleti színházteremben rendez­ték meg a Háry János és a Rajkórapszódia című magyar filmek bemutatását. Délután a kastély parkjában minden igényt kielégítő nagy műsor zajlott le, amelyet a Kos­suth Kiadó rendezett. A műsorbemondást dr. Máday Béla tanár végezte, s egy amerikai ismerősünk felolvas­ta Wass Albert író angol nyelvű köszöntőjét, majd Ki­rály György magyar, prof. St. Clair pedig angol nyel­ven tartott ünnepi beszédet. Deál Ferenc a magyar nyelv­ről szavalt, míg a San Franciscoi néptánccsoport ameri­kai tagjai magyar ruhákban és sarkantyús csizmában ma­gyar táncokat mutattak be. Befejezésül a monterey iskola magyarul tanuló diákjai magyar nótákat énekeltek, sza­valtak és anekdotákat mondottak el. Megkapó volt még Vámos Lily magyar nótaénekszámai és Csuvik István magyar hegedűszámai is. A kiállítás sikerét bizonyítja, hogy azt követő hetekben több amerikai tanár és tanár­nő tartott előadást a magyarságról és Magyarországról Észak Kalifornia több nyári egyetemén. A rendezőség meghívást kapott egy San Franciscóban és egy Berkeley egyetemi városban rendezendő hasonló magyar művésze­ti kiállításra. A kiállítás anyagában ott voltak a Refor­mátus Egyesület Finta Sándor által készített művészi érmei és könyv kiadványai is. VÉLEMÉNYEK A KOSZTA KÖNYVRŐL A Koszta könyv írásra sarkal. Kitűnő munka. Nem tudtam letenni addig, míg el nem olvastam. Valóban megérdemelte a kiadást. Ha van hasonló anyag ehhez, feltétlenül hozzátok ki. Pittsburgh, Pa. (Harangi László) Gratulálok a magyar tárgyú könyvek sorozatos ki­adásához. Mint annyiszor megírtam, Magyar Ameriká­ban valóban a Református Egyesület a legmagyarabb in­tézmény s kár, hogy többen nem követik az önök pél­dáját. Chicago, Illinois. (Szegedy László)

Next

/
Thumbnails
Contents