Fraternity-Testvériség, 1953 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1953-09-01 / 9. szám

TESTVÉRISÉG 9 A “Bazaar” arabeszkes tetőzetén egyre halvá­nyabban tükröződik a késői napsugár. Ilyenkor már a szenny is csak árnyéknak tűnik és igy való­ban ezeregyéjszakái képet öltenek az üzletek, az árukkal és vevőkkel túlzsúfolt kis kamrák és zugok. Már csak néhány konok vásárló alkudozik a sebes beszédű, izgága kalmárokkal. Elfátyolozott ben- szülött nők sietnek el és osonnak mellékutcákba; kis csizmáik sarka kopog a girbe-gurba kövezeten. Gyerekek és kutyák cikáznak erre-amarra. A felső­város felől már jönnek az éjszakai csoportok, kávé­csarnokok és rosszhirü házak felé igyekezve. Szmir- na bővelkedik menekültekben, szökött katonákban és fegyencekben, leszerződtethető orgyilkosokban és “agent provocateur”-ökben, Európából és Ázsiából egyaránt; ezek is ilyenkor lépnek működésbe. A rakparton, az egyik keskeny kis utca végé­ben, nagy zsivaj gás hallatszik ki egy kávéházból, melyben kávét, abszintet, vagy nőt egyforma kész- séggel szolgálnak fel a vendégnek. Pókhálószerüen húzódik ki a füst a sziik bejáraton. A tengerre kinyúló terraszon egyetlen ember üldögél, alacsony vargaszéken. Kávét szürcsöl és elgondolkozva néz a távolba.5 Jól megtermett, barnaszakállu férfi ez; viseltes ruhájának szabása se nem egészen nyugati, se nem keleti. Most bukott le a nap; mindenfelé elterjed a homály. A hullámok csobogása kellemes kísérőze­néje a gondolatoknak s a terraszon ülő mélyen gondolkodik. Nem veszi észre, hogy két oldalról egy-egy alak lopakodik feléje. Hirtelen nekiugra- nak, lefogják karjait, kendőt gyömöszölnek szá­jába. Fojtottan kiált, dulakodni kezd, de a ho­mályból most már hatan nyomulnak feléje, tőrrel a kezükben. Benn a lebujbán a saját szavukat is alig hall­ják a vendégek, idekint pedig senki sincs a közel­ben, aki a verekedésre felfigyelne és segítségül j önné. A megtámadottat a tenger felé taszigálják a merénylők. Két csónak közeledik most. A kiszemelt áldozat nagyerejü ember, kétségbeesetten védekezik, de felkapják és (a karfán át) bevetik a vizbe. Prüszkölve és lubickolva még ott is ellenáll, de az egyik csónak most már mellé ér, kihajol belőle két alak, felhúzzák és amint benn van a csónakban, összekötözik kezét-lábát és kendőbe bugyolálják a fejét. A csónak erősen inog s már-már felborul, mert a megtámadott még most sem adja fel a küz­delmet, rugdalózik és lerázni igyekszik kötelékeit. 5 “A kávéházat részben a partba, részben a sekély- vízbe, azaz mederbe vert cölöpök tartották; a terrasz a víz fölé nyúlt ki és kerítés övezte. Az ember sza­bad levegőt élvezhetett itt kávéja mellett.” (Ralph Chandler kadét naplójából, melyet a St. Louis hadi­hajón vezetett 1853-54-ben.) Fejbeütik, ájultan roskad a csónak aljába. Most gyorsan eleveznek vele s a másik csónak követi őket. Már sötét van. Senki nem látja, hogy ember­zsákmányt szállítanak a szmirnai éjszaka keselyűi. Egy távolabb veszteglő, kivilágított hadihajó felé tartanak a csónakok. A hajó orrában lámpá- sos matrózok várják őket s a lámpasugarak meg­világítják a hajó nevét: “HUSSAR”. Az eszméletlen áldozatot lisztes-zsák módjára emelik be a hajóba. ★ ★ ★ E pillanatban változott “nemzetközi üggyé” Koszta Márton magyar szabadságharcos, ausztriai menekült, amerikai lakos és törökországi látogató. AMERIKA ÉS A MAGYAR SZABADSÁGHARC A szmirnai incidens, mely hamarosan nagy­szabású diplomáciai viszállyá változott, forradal­mak késői mellékterméke volt. Jelentősége csak akkor látható a maga egészében, ha a háttér tör­ténelmi és a közhangulat lélektani tényezőire egy pillantást vetünk. A Napoleon Waterlooi vereségét követő évek alatt egymásután ébredtek emberi méltóságuk tu­datára az Ovilág elnyomott népei. Egyik robba­nás a másik után tört fel Európa véres talajából, melynek fiai forradalmak és forradalomra való előkészületek idegtépő légkörében éltek. A szabad­ságvágy oly erői feszitették a vén kontinens né­peinek lelkét, melyek rezdülései Európa egyik vé­gétől a másikig hatottak el és a messzi Délame- rikából tért meg visszhangjuk. A kisember min­denütt makacsul igyekezett hallatni szavát, helyet követelve magának a nap alatt. Peregtek az események: 1815: Napóleont Szent Ilona szigetére szállítják. Né­gyesszövetség Oroszország, Poroszország, Ausztria és Nagy-Britannia között. 1816: A német államszövetség első parlamentáris ülése. Délamerikai gyarmatok forrongása. 1817: Argentina függetlenségének kikiáltása. 1818: Franciaország csatlakozik a Négyesszövetséghez. 1819: A karlsbadi határozatok életbeléptetése a német- országi “forradalmi propaganda” elnyomása cél­jából. 1820: VII. Ferdinánd spanyol királyt az Alkotmány el­fogadására kényszerítik. 1821: Forradalom Görögországban. A piedmonti olasz forradalmat osztrák segítséggel elnyomják, Colom­bia kikiáltja függetlenségét. VI. János portugál király elfogadja az Alkotmányt. Santa Anna ki­kiáltja a mexikói köztársaságot. 1823: Az északamerikai Monroe-doktrina kinyilatkozta­tása. 1829: A görög függetlenség elismertetése. 1830: Forradalom Franciaországban. Belga zendülés a holland fennhatóság ellen. Forradalom Lengyel- országban. 1831: A lengyel forradalom elnyomása. Zendülés a pá­pasági tartományokban.

Next

/
Thumbnails
Contents