Fraternity-Testvériség, 1953 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1953-09-01 / 9. szám
8 TESTVÉRISÉG szárnyaira kelnék és a tenger tulső szélére szál- lanék: ott is a Te kezed vezérelne engem és a Te jobbkarod fogna engem.” Álmodban s álmodozásodban honi vidéket járó testvérem, épits a Kősziklára, mely soha meg nem rendűi. Épitsd reá életedet, szeretetedet, jövendődet. Ő nem búcsúzik, Ő vár reád. Ő késziti a tájat, melyet szem nem látott, fül nem hallott, embernek szive meg se gondolt, hová egyszer boldogan megérkezel. Pittsburgh, Pa. Harangi László. SZIKLAY ANDOR KOSZTA MÁRTON ESETE (Második folytatás) DRÁMA A SZMIRNAI KIKÖTŐBEN A kikötőt övező hegyek fölött lefelé csúszik a nap. Fáradt sugarai elnyujtóznak a tarka-barka hajókon, melyek vitorlái és zászlói lankadt an csüggnek a szélcsendben. A partvidéket szegélyező ciprusos temetők már félhomályba burkolóznak. Időnkint szaggatottan visszhangzik a muzulmán kántorok elnyújtott kiáltása a Pagus-hegy tövében elszórt minaretek felől. Kis csónakok apró vizibogarak gyanánt siklatlak ide-oda a sok hadi és kereskedelmi hajó közt; matrózok térnek vissza hajóikra a városból és ben- szülött kalmárok eveznek partra, még mielőtt beestelednék. Ezen a vidéken a naplenyugtát szinte azonnal követi a sötétség -—• és Szmirnában, 1853- ban, még fényes nappal is ajánlatos megnézni, hogy' nem settenkedik-e valaki az ember mögött. A szinesre meszelt partvidéki házak piszkos sikátorokat, kanyargós átjárókat, keskeny zsákutcákat lepleznek, melyekbe ugv kacsingatnak a mecsetek karcsú tornyai, mintha hosszunyaku kikötőfelügyelők lennének. A főútvonalon még hemzseg a nép. A nappali tömegek hazafelé igyekeznek s átadják helyüket az éjszakaiaknak. Kelet és Nyugat e bizarr találkozóhelyén, két világ küszöbén, kaleidoszkóp furcsa képjátékával vetélkedik a járókelők ruháinak szinkeveréke. Dús selyemköntösök és rongyos koldus-lebernyegek, hímzett albán és egyiptomi viseletek és európai polgári öltözetek váltakoznak itt. A járókelőt meglöki egv siető arab csizmadia, vállára vetett rúdon tiz-tizénkét pár csizmával, vagy egy fütyörésző, dülöngélő, nagybaj szu török katona. Az úttesten renyhén döcög egy-egy teve, csomagokkal rogyásig megrakot- tan, vagy pedig díszes ülőkékkel felszerelve, melyeken unott arckifejezésü méltóságteljes mozlemek, vagy izgatottan szertenézegető kontinentális hölgyek foglalnak helyet. Az utcasarkokon torzonborz dervisek és bugyogós köztisztviselők folytatnak lármás eszmecserét széles gesztusok kíséretében, igyekezve tulharsogni az általános zsivajt. Darazsak, legyek és szúnyogok repdesnek mindenfelé; nehéz a levegő az izzadság, gyümölcs, trágya és tengerviz szagától. Az amerikai magyarság emléktáblája (Vasváry Ödön szövegével) a "U. S. S. Ingraham" hadihajón (1941)
