Fraternity-Testvériség, 1952 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1952-04-01 / 4. szám
TESTVÉRISÉG 7 azzal legyen eltemetve. Úgy is történt. A szivére lett téve és úgy ment a nyugalomra .. Néhai vitéz Illyés András özvegye pedig ezt írta: “Kimondhatatlanul jól estek együttérző, meleg sorai, melyekből megéreztem, mennyire megérzik azt a nagy veszteséget, ami engem ért. Fájdalomtól megdermedt lelkemre halzsamként hullottak gyönyörű szavai és az Ige: “Nem hagylak árván...” ... “Én te rólad el nem feledkezem ...” Ebbe fogózkodom és Krisztus kezébe, hogy vezessen át a fájdalom és sötét kétségbeesés éjszakáján. Nyolc esztendei hontalanság után új lendülettel, munkakedvvel láttunk egy uj otthon felépítéséhez, — annál jobban súlyt ez a váratlan újabb hajótörés... Nehéz helyzetemben nagy segítségemre volt az Önök által oly gyorsan kiutalt haláleseti segély. Ezért hálás köszönetét mondok... néhai vitéz Illyés András özvegye ...” A teherhordozásra hármat ajánl az Ige: “Kiki a maga terhét hordozza ... Egymás terhét hordozzátok ... Vessed az Urra a te terhedet...” A Református Egyesületben egymás terhét hordozzuk. Édesebb így a teher, remény teljesebb a szív. ''ANYANYELVEN SZÁLL A VILÁGVÁROSBÓL: ERŐS VÁRUNK NÉKÜNK AZ ISTEN!" A Kossuth Ház felavatásán az istentiszteletet és ünnepélyt lemezre vette a Voice of America és a levegőn át közvetítette a világ magyarsága felé. Március 17.-én volt az ünnepély és március 19-iki keltezéssel azt írják Romániából; hogy hallották az istentiszteletet. “Felemelő érzés egy porbasújtott kis nemzetnek, hogy anyanyelvén száll egy világvárosból a szózat: “Erős várunk nékünk az Isten... “... Kár hogy olyan nehéz helyen vannak nálam a könnyek, hogy feloldja a bennem levő feszültséget, így aztán csak alig aludtam az éjszaka...” A hit, reménység hullámai sugároznak ki a Kossuth Házból. Eltűnik a távolság. Szerető szivek egymásra találnak, közel vannak. Rég nem hallott hang, zene, ének szólal meg az otthonban, szülői házban. Otthon jártunk, lélekben ölelkeztünk, reménységet adtunk. A Kossuth Házból kiáradó lélek ott járt a szülőföldön, a világ minden részén. "A CIPŐ MÉG KIBÍR EGY-KÉT FOLTOT..." Az óhazában élő szegényeknek, szenvedő betegeknek, néha-néha még küldünk segítséget, orvosságot. Bár többet küldhetnénk. ^ Megtehetnénk, ha többen adnának segélyalapunkra. Érezzük meg, hogy mily nagy örömöt jelent a küldött segítség. Érezzük meg ebből az egyszerű szívből fakadt sorokból: “Kimondhatatlan boldoggá tettek egy nagyon rászoruló öreg asszonyt. Természetesen nem engedtem meg magamnak azt a lukszust, hogy a finom kávét felhasználjam. Az árát, gondolkoztam, a két legszükségesebb cipőbe, vagy zsírba fektessem? ... A zsír győzött. A cipő még kibír egy-két foltot. Nem haragszik meg az én jószívű Testvérem, hogy ilyen őszintén megírom, de ez már öreg asszonyi szokás. Az ég áldását kérem imáimban a tengerentúli kedves Testvéreimre. Hálás szívű öreg testvérük özv. Kovács Kálmánná ...” A NAGYHÉT — A FŐVÁROSBAN A Nagyhét ünnepnapjait mi is megtartottuk. Virágvasárnapon, Nagypénteken és Husvétvasárnap tartottunk a Kossuth Ház dísztermében ünnepi istentiszteletet. A szolgálatot Dr. Újlaki Ferenc elnök, Vasváry Ödön számvevő, Borshy Kerekes György titkár és Balogh István az Amerikai Magyar Szövetség titkára végezték. Húsvétvasárnap úrvacsoraosztás és keresztelés is volt. MUNKATÁRSAK TALÁLKOZÓJA PITTSBURGHBAN Ohio és Pennsylvania Államban van a legtöbb Református Egyesületi tagunk. Ohioban 9554, Pennsylvaniában 6585. Ezenkívül még 18 államban lakik Református Egyesületünkhöz tartozó tagtestvér. A 6585 egyesületi tagtestvér között munkálkodók testvéri találkozója, munkáskonferenciája, március hó 30.-án, Pittsburghban, a református egyháznál volt. A munkáskonferencián és az esti vacsorán kilencvenen vettek részt. Washingtonból Dr. Újlaki elnök és Nt. Borshy titkár jelentek meg. A délelőtti istentiszteleten Dr. Újlaki elnök hirdette az Igét, a délutáni konferencián pedig az elnök és a titkár ismertették az egyesületi élet kiemelkedő mozzanatait, vezették, sokak hozzászólásával, az értékes konferenciát. Az esti barátságos vacsorán tartott beszédben sokan fejezték ki szivük örömét, az Egyesület fejlődésére vonatkozó gondolataikat. Jó volt régi és új munkatársakkal együtt lenni, egymás hite és látása által erősödni. LÁTOGATÓK Egyesületünk új székházát sokan nézik meg. A látogatókat szívesen fogadjuk és ők, a látottak után boldogan távoznak. A cseresznyevirág ünnepély idején jött el hozzánk Master Sgt. Kaszonyi János, Beaver Falls, Pa.-i születésű ifjú testvérünk, ki Koreában töltött 12 hónap után jött vissza és most a Ft. Meade, Md.-i katonai telepen teljesít szolgálatot. A veszélyes harctérről egészségesen visszatért katonatestvérünket szeretettel köszöntjük. Dr. Újlaki Ferenc, elnök KOSSUTH LAJOS MONDOTTA: “Oroszország a maga ördögi hatalmával segíti fenntartani az elnyomás és a zsarnokság uralmát az európai országokban. Oroszország ereje támogatja azokat a zsarnokokat, akik a szabadság romjain és a népek szenvedéséből építik fel a maguk uralmát. Oroszország az a szikla, amelyen megtörik minden igyekezet a szabadság kivivására.” — (Lexington, Mass., 1952 május 11.) “Oroszország nemcsak azt gyűlöli, akit a látszat szerint gyűlöl. Az orosz diplomácia földalatti erő, ilyen csuszamlós. mint egy kígyó. Ha ki kell jönnie a napfényre. balra bandzsít, amikor jobbra figyel.” — Pittsburgh, Pa., 1852. január 26.) “A szabad országok léte; az országok kölcsönös függetlenségének elvén alapszik. A zsarnokok azonban a kölcsönös függetlenség elve helvett a beavatkozás elvét honosították meg. A törvény helyett az erőszakra támaszkodnak. Amerika feladata az erőszakkal szembehelyezni a törvényt. Igyekezzenek ezt a feladatot teljesíteni, addig, amíg nem késő. Nemes és büszke cél szembeszállni a veszedelemmel, de bölcsebb dolog megelőzni. A legjobb hazafias politika Amerika számára: megsegíteni Európát.” — (Roxbury, 1952. május 10.) “Amerika vagy hozzájárul Európa újjászületéséhez, vagy az európai állapotok meg fogják rontani Amerikát is.’ — (Concord, 1852. május 12.) Ralph Waldo Emerson üdvözlésére adott válaszában Kossuth ezt mondotta Concordban: “Amerika népe ragaszkodik jólétéhez és szereti a békét. Mindenki szereti a békét! De engedje meg, hogy megismételjem, amit Ön mondott beszédében: “A békét csak az elvek győzelme biztosíthatja.” — (Concord, 1852. május 12.) “Amerika nem követhetne el katasztrófálisabb hibát, mintha azt hinné, hogy azáltal, hogy nem törődik azzal, mi történik Európában, megkímélheti magát az európai állapotok következményeitől.” (Concord, 1852. május 12.)
