Fraternity-Testvériség, 1952 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1952-04-01 / 4. szám

OFFICIAL ORGAN OF THE HUNGARIAN Published Monthly Főszerkesztő—Editor in Chief: FRANCIS ÚJLAKI, D. D. Felelős szerkesztő—Managing Editor GEORGE E. K. BORSHY Subscription $2.00 a year Előfizetés évi $2.00 Megjelenik havonta Társszerkesztők—Associate Editors: EMERY KIRÁLY and EDMUND VASVÁRY “Reentered as second-class matter May 1st, 1940, at the Post Office at Pittsburgh, Pa., under the Act of August 24, 1912. Original entry as second-class matter authorized August 10, 1940” VOLUME XXX. KOSSUTH CENTEN NARIUM APRIL. 1952 ADJUNK VÉRT.' — A VÉRADÁS, ORVOSI SZEMMEL NÉZVE — Irta: Dr. HORVÁTH FERENC, egyetemi tanár, az A. M. R. E. főorvosa A régi görögök az élet folyadékának nevezték a vért már akkor, amikor a szív és vérkeringés mivolta és szerepe még teljesen ismeretlen volt. Mint éles megfigyelők, korán rájöttek arra, hogy a háborús vagy baleset okozta sebekből kifolyó vérrel együtt az élet is elszállott, ha kötéssel vagy tüzes vassal való égetéssel, nem sikerült a sebet elzárni. Sokszor még ez sem használt, mert: mire segítség érkezett, a sebesült annyi vért veszített, hogy a halál elkerülhetetlen volt. Az élet folyadékának a pótlására avagy vér­átömlesztésre, ők nem gondolhattak, — mert nem ismerték sem a vér összetételét, sem pedig a szivet és ereket. Nem tudták, hogy a szív, mint központi szivattyú a vért az agyhoz, vesékhez, májhoz, iz­mokhoz és a többi szervekhez, hogy azokat oxigén­nel, cukorral, sókkal — és egyéb fontos táplálék­kal ellássa és, hogy az elhasznált anyagokat vissza­hozza és a tüdőn, veséken és bélen át kiküszöbölje a testből. Nem tudták azt, hogy a vér élő vér- sejtekből és vérsavóból áll, amely fehérjéket, sókat és egyéb, az élet fentartására nélkülözhetetlen anyagokat tartalmaz. Nem tudták azt, hogy annak összetétele táplálékainktól és az életmódunktól függ. Nem tudták azt sem, hogy az egészséges fel­nőttnek kb. 6-8 liter vére van, melyből ha fél litert veszít (kb. egy pint) annak semmi káros ha­tása nincs és, rendes táplálkozás mellett, 1-2 nap alatt helyrepótlódik. Ma azonban már sokkal többet tudunk. Tud­juk, hogy az egészséges emberből évente 2-3-szór is lehet károsodás nélkül egy-egy pint vért lecsa­polni. Az ilyen lecsapolás vérmes embernek még javát is szolgálja. Az így nyert vért, szükség ese­tén, — más ereibe lehet átönüeszteni életmentés céljából. Tudni kell azonban azt is, hogy az emberek vére nem mind egyforma és csakis olyan vért lehet átömleszteni, mely a befogadó vérével. . . megegye­zik. Ellenkező esetben a vérsejtek kicsapódnak és az ilyen hibás vérátömlesztés, súlyos zavarokat, — sőt halált is okozhat. Tehát: úgy az adó, mint a befogadó vérét gondos vizsgálattal — pontosan osztályozni kell, — hogy életadás helyett halált ne okozzunk. Vérbajt és egyéb fertőzést és betegséget is át lehet plántálni vérátömlesztés útján, — éppen ezért csakis egészséges ember adhat vért, minek a meg­állapítására, a kezelőorvos hívatott. A VÉRADÁS NEM FÁJDALMAS! A vér­adó hűsítők ivása és félórái pihenés után, vissza­térhet rendes napi foglalkozásához. A vérátömlesztés ma már nélkülözhetetlenné vált súlyos vérveszteség esetén, ami rendszerint, sérülések eredménye. Háborús sebesülések, vasúti, automobil, bánya- és gyári szerencsétlenségek ez­rekre menő áldozatai menthetők meg ilyen úton, nem beszélve azokról, kik súlyos orvosi műtétek, gyermekszülés vagy vérző fekély eredményeként vesztenék életüket, az életmentő folyadék kellő idő­ben való adagolása nélkül. Azonnali és szükség esetén ismételt vérátöm­lesztés pótolja az elvesztett vérszükségletet s lehe­tővé tesz sok drága élet megmentését, amely annak hiányában, elpusztulna. A vérátömlesztés sokszor nemcsak életmentő, de életmeghosszabbító hatású is lehet. Például: vér­mérgezés, vérzékenység, fehérvérűség, vészes vér- szegénység avagy újszülöttek súlyos sárgasága esetén. A leírtak után egész természetes, hogy óriási a kereslet az emberi vér után. S mivel az emberi vér, sem állati szervezetből nem pótolható, sem mesterségesen elő nem állítható, megszerzésének

Next

/
Thumbnails
Contents