Fraternity-Testvériség, 1952 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1952-04-01 / 4. szám
2 TESTVÉRISÉG most száz Eve mint az akkori magyar tanult emberek általában. Roxbury, West Cambridge, Lexington, Concord, Plymouth, Fall River és más massachusettsi városok meglátogatása következett ezután. Utolsó beszédét Kossuth május 14-én tartotta a Faneuil Hallban. Ebben a beszédében főképen azt az együttérzést hangoztatta, amit mindig érzett az angolszász világgal szemben, amely az Egyesült Államokat, a világ legelső demokratikus köztársaságát adta az emberiségnek. Az maga világcsoda, mondotta, hogy az Egyesült Államok olyan hallatlanul rövid idő alatt a szabadság, hatalom és jólét magas fokára emelkedett. A hatalmas beszéd után valósággal megrohanta a tömeg Kossuthot, hogy kezet foghasson vele, erről azonban szó sem lehetett a szónok gyönge- sége miatt, akit a beszéd teljesen kimerített. Május 18-án hagyta el Kossuth Bostont s vasúton Albanyba, New York állam fővárosába ment. Itt Május * 20-án beszélt, nagy közönség előtt. 22-én Buffaloba, N. Y. utazott, majd onnét a közeli Niagara Falls- ot látogatta meg, ahol alkalma nyílt pár napig pihenni, de 29-én már visszaindult New York felé, természetesen annak tudatában, hogy amerikai körútja most már nem sokáig fog tartani. Útközben Auburn és Syraucuse városokat érintette. Buffaloi beszédében ezt az érdekes kijelentést tette: Oroszország magatartása minden európai szabadságtörekvést kétségessé tehet, nem épen azért, mintha fegyverekben rendkívül erős volna, hanem azért, mert az orosz nép mindig készen áll arra, hogy támogassa a zsarnokok uralmát, főképen akkor, amikor a többi nemzet kifáradt a küzdelemben vagy mielőtt még teljesen fel tudnának készülni az önvédelemre: egyedül az ilyen esetben félelmetes az orosz erő!” Albany-ban tartott beszédében május hó 20-án ezeket mondta: “Minden nemzet életében vannak olyan mozzanatok, amikor feltétlenül meg kell tennie valamilyen lépést... Ilyen lépés volt a szabadságharc az amerikai történelemben ... Ilyen lépés lesz most az, amelyre feltétlenül szükség van, hogy az Egyesült Államok vegye át a vezető hatalom szerepét ... Mostantól kezdve senki sem lesz képes az amerikai néppel elhitetni, hogy az európai állapotok hatásától az Egyesült Államok távol tudja tartani magát...” 1852 MÁJUS Május első 18 napját Kossuth a New England államokban töltötte, Bostonban és környékén, természetesen mindenütt beszédeket mondva. Május 3-án a Bunker Hill-en emelt emlékmű előtt szónokolt. Ez a hely Boston mellett az amerikai szabadságharc első fontosabb csatájának színhelye, amely 1775 jun. 17-én folyt le. Körülbelül 2500 amerikai katona védelmezte a helyet az angolokkal szemben, kétszer is visszaverve ezeket, amikor azonban az amerikaiak muníciója elfogyott, a győzelem és vele együtt Boston ideiglenes birtoka az angoloké lett. Ennek dacára a csata igen fontos hatást gyakorolt a nemzetre a hősies ellenállás révén. Az emlékművet, amely előtt Kossuth szónokolt s amely ma is megvan, 1825-ben állították fel. Alapkövét az amerikai szabadságharc francia hőse, Lafayette tette le, aki Kossuthtot megelőzőleg az egyetlen idegen volt, aki az amerikai kongresszus előtt megjelent. Kossuth többek között ezeket mondta itt: “Uraim, az önök Bunker Hillje és a mi Kápolnánk ikertestvérek. Mindkettőt vereségnek mondják hivatalosan, bár mindkettő győzelem volt: mindkettő a függetlenségi nyilatkozat megszövegezésével végződött.” Hangoztatta Kossuth, hogy Bunker Hill eredményei változtatták meg az amerikai történelem folyását, mert akkor született a hatalmas amerikai nemzet. Ugyanaznap Kossuth a massachusettsi szabadkőmívesek nagypáholyában beszélt, kijelentve, hogy ma már Magyarországon tudomása szerint csak három páholy működik, de ez az intézmény nem is működhetik ott, ahol a zsarnokság az úr. Másnap Cambridgeben járt Kossuth, meglátogatva a híres Harvard egyetemet. Május 5-én Lowell, majd Lynn, Salem és Danvers városokban jelent meg, meglehetős letört állapotban, mert emberfeletti kőrútjának hatása már erősen mutatkozott rajta. Május 8-án több iskolát látogatott meg Bostonban, ami alkalmat adott neki, hogy a szabadságra való nevelés fontosságát hangoztassa. Meglátogatta a híres Latin Schoolt is, a klasszikus középiskolai nevelés legkiválóbb amerikai helyét, ahol később egypár magyar fiú is tanult, többek között Pékár Gyula író és volt miniszter. Kossuth maga is kiváló jártassággal bírt a latin nyelvben,
