Fraternity-Testvériség, 1951 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1951-03-01 / 3. szám
TESTVÉRISÉG 9 ORVOSI TANÁCSADÓ A HORMONOK Az agyalapi mirigy (hyophysis). Gondosan elrejtve egy fedett csontüregben az u. n. “török szék”-ben (sella turcica), az agy alapján ül ez a mogyorónyi roppant fontos és igen sokoldalú mirigy; az agy velővel is összefügg s egy kocsány köti össze vele. Ha a titokzatosságban van fokozat, akkor ez áll erre a mirigyre. Van egy elülső és hátulsó lebenye s mindegyiknek külön szerep jutott. A növekedést szabályozza. Ha valami izgatja: óriás-növést okozhat. Szorosan összefügg az ivarmirigyek működésével s elsősorban a női szervezetben van döntő jelentősége a terhességgel és szüléssel kapcsolatban. A petefészek hormonális tevékenységével (sárga test) együtt hat. Correlatios tevékenysége kiterjed a vérkeringésre, egyes szervek vér-átáramolására is. Fehérmáj (pencreas). Ez tulajdonképen kivezetőcsöves mirigy s emésztőnedveket szolgáltat a bélcsatornába. Ő maga tehát nem hormonális mirigy, azonban bele van ágyazva a cukor anyag cserét szabályozó hormont elválasztó sejtcsoport (Mangerham-féle sejtek). Ha ezek elpusztulnak, létrejön a cukorbaj. A hormont izulinnak keresztelték el s ilyen néven szerepel, mint gyógyszer. Mellékvese. A vese felső csúcsán ülő lapos, sapkaszerü szerv, illetve mirigy, melynek van egy velős s egy kéreg rétege. Hormonja szabályozza a környéki érellátást s az érfalakra hat összehuzóan. Megbetegedése a súlyos addison- kórt idézi elő. Pajzsmirigy. A nyakon a bőr alatt a gége két oldalán elhelyezkedett nagyobb kétlebenyes mirigy. Megnövekedését golyvának hivjuk. Hormonja az idegrendszerre hat, szabályozza az anyagcserét. Hiánya elbutulással jár együtt. Fokozott működése az u. n. Basedow-kórt idézi elő. Ebben helyezkednek el a kis lencsényi mellék pajzsmirigyek, melyek váladéka az idegrendszer életében és csont-anyagcserében oly fontos szerepet játszó mész (Calcium) anyagcseréjét szabályozza. Hiányos működése görcskészséget (tetania; nem tetanus!) okoz. Ezek a legfontosabb belső szekréciós mirigyek, a hormonok műhelyei. Van még ezen kivül más is, pl. az úgynevezett gl. pinealist stb,., de ezek jelentősége inkább a szorosan vett orvos- tudományt érdekli. Sokáig halvány sejtelmük sem volt létezésükről, mig nem az u. n. hiány-betegségek ráterelték a figyelmet. Először azonban rá kellett jönni, hogy pl. a törpe- és óriás-növés, illetve a tetania, vagy cukorbetegség, az infantilizmus, addison-kór: hiánybetegség. Majd ebből következtettek visszafelé bizonyos szerv létezésére, majd ezt azonositani, sőt meg kellett találni. Aztán a kutatások felfedezték e mirigyek hormonjait, hatásmódját és végül kémiai természetüket. Ma már meglehetősen tisztázott mibenlétük és jelentőségük. Mindezek azonban csak utolsó évtizedek orvosi kutatásainak eredménve. Ma már szinte elképzelhetetlen, hogy pl. az első világháború előtti orvos képzése még alig tudott ezekről valamit, mikor ma a népesség, a laikus közönség újságolvasó rétege is nagyjából hallott, illetve olvasott a hormonokról. A hormonok ismerete az orvosok kezébe roppant fontos és hatásos fegyvereket adott a betegségek leküzdésében, sőt megelőzésében is. Csak egv példát emlitek: a cukorbajt. Az 1920-as évek előtt még rettegett s halálos kór. Ma már ezreket ment meg az életnek az inzulin. És az orvostudomány mind nagyobb áldásává válik az oly sokat szenvedett emberiségnek. Dr. Mártonffy F. István Főzési receptek asszonyoknak Töltött karalábé hús nélkül. 12 drb. gyenge karalábét főzzünk meg sós vizben. Kihűtve, mindegyiknek közepét vájjuk ki és töltsük meg következőképpen: a kivájt részeket nyomkodjuk szét 5 drb. főtt lisztes burgonyával, adjunk hozzá apróra vágva 2 drb. főtt kemény tojást, 2 tetézett evőkanál zsemlemorzsát, sót, törött-borsot Ízlés szerint, egy csomó apróra vagdalt zöld petrezselymet és 2 deci tejföllel (Butter-milk) keverjük jól össze, töltsük meg a karalábékat. Olyan edénybe rakjuk, melyben tálaljuk is (legjobb a tűzálló üveg v. cserépedény), tegyünk mindegyik tetejére egy darabka vajat, 1 kanálka tejfölt és 40 percre tegyük a sütőbe. Bundás cseresznye vagy megy. Kimagvazott cseresznyéből, meggyből Vz liternyit keverjünk a sűrűbb palacsinta-tésztába és forró zsírban (legjobb palacsinta-sütőben, nem sok zsiradékban) vagy vajban 1-1 evőkanálnyit nyomjunk szét (akkora legyen, mint a bundás alma) és süssük szép pirosra. Fahéjas cukorral hintsük meg. Gombás szelet. Hozzávaló: 12 deka gomba, 3 deci viz, 7 deka dara, 2 tojás. A gombát megmossuk, felszeleteljük és kevés zsíron megpároljuk, rászórunk finomra vagdalt zöld petrezselymet, piros paprikát, felöntjük jó pohárnyi (kb. 3 deci) hideg vízzel, ha forr, lassan adunk bele 7 deka darát, sót, majd állandóan keverve sürüré főzzük. Tűzről levéve langyosra hütjük, akkor keverjük hozzá a tojás sárgáját, majd a felvert habot. Sütőben pirosra sütjük. Felszeletelve bármilyen főzelékre feltétnek igen jó. Márványtészta. 20 deka cukrot 3 tojás sárgájával és 12.5 deka vajjal (olaj, margarin) habosra keverünk, azután jön bele 40 deka liszt és annyi tej, hogy piskóta- sürüségü legyen, és végül a felvert tojáshabot belekeverjük. Egy sötőpor jön a lisztbe és egy vanilin-cukor a keveréskor még hozzávegyitendő. Kikent formába öntjük a felét. A másik felébe még két kávéskanál kakaót teszünk és igy folytatólagosan beleöntjük a formába. Kuglóf formában sütjük. (Kávéhoz, kakaóhoz, ha vendéget várunk, igen finom dolog.) Amerikaner. (Bajor tészta, mely igen kiadós és jó, talán izleni fog a magyar gyomornak is; ahol gyermekek vannak, egy kávéval jó uzsonna) Vz kg. lisztet egy tálba teszünk, 2 tojással, 14 deka cukorral, 6 deka vajjal és 2 deka szarvas-sóval (ne ijedjünk meg a mennyiségtől), vagy ugyanannyi sütőporral eldolgozzuk. Ha nagyon keménynek találjuk, egy kis tejet tehetünk hozzá, de ne legyen lágy a tészta. Evőkanállal halmocskákat rakunk a tepsire és megsütjük. Vigyázat: igen megnőnek.
