Fraternity-Testvériség, 1951 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1951-10-01 / 10. szám

6 TESTVÉRISÉG Visszapillantás az első amerikai magyar gyülekezet múltjára Hatvan éves fennállásának évfordulóját eb­ben az esztendőben érte el az Egyesült Államok­ban elsőként alapított magyar gyülekezet: a Clevelandi Első Magyar Református Egyház. Nekünk, amerikai magyaroknak érdemes ennek a gyülekezetnek hatvan éves múltjára visszapillantani, mert annak a múltnak csak nagyjából való felelevenitésében is az egész amerikai magyarság s közelebbről az amerikai magyar reformátusság életének és intézményei­nek életképe tükröződik vissza. A visszapillantást azzal kezdem, hogy eb­ben az esztendőben, decemberben telik le száz esztendeje annak, hogy a sárospataki főiskolában nevelkedett Kossuth Apánk ennek a hazának földjére lépett azért, hogy itt keressen védelmet a magyar szabadság, egyenlőség, testvériség megmentésére, életben tartására. Az amerikai magyarság bevándorlása a bujdosó Kossuth és kíséretének nyomdokain indult meg. Utánuk eleinte egyenként szállingóztak az 1880-as évekig és 1880. után. Egy évtized leforgása alatt éven- kint kisebb-nagyobb csoportokban a magyar fal­vak népéből annyian érkeztek az uj haza föld­jére, hogy már 1890-ben Clevelandban mozgal­mat indítottak, elhatározták, hogy református egyházat alapítanak. Falukból jöttek, az Isten szabad ege alatt nőttek fel ezek a kivándorlók s azzal a tudattal indultak el, hogy ha itt senkit se ismernek és a nyelvet se beszélik, de az itt is velük, az az egy gondviselőjük, aki otthon is az volt: az Isten. Mikor itt többen telepedtek meg egy-egy helyen, igy Clevelandban is ezek az első jöve­vények s egymást megismerték, kenyérkereset­hez juttatták és kezdték otthonosan érezni ma­gukat. Össze-összegyülekeztek egyik-másik laká­sán, akkor érezték meg, hogy nagyon hiányzik a nagyobb kereset és bőséges kenyér mellől az életükből az ünnepnapokon, az anyanyelvükön palástos papjuknak Ige hirdetése, hálaadás az Istennek, az elvett jókért, hogy itt is hajlékot, kenyeret rendelt számukra. Ezek az amerikás magyar reformátusok Írtak haza és papot kértek azzal az Ígérettel, hogy már vannak itt annyian, hogy eltudnak tartani egy papot. Néhai tiszteletes Jurányi Gusztáv pápai ta­nári állásáról lemondva, vállalta azt a töredel­mes missziói munkát, mely abban az időben itt és pedig Clevelandban, O. a gyülekezeti élet megszervezésével és akkor egyház alapításával járt. Amint egy ma is e gyülekezetnek alapitó tagja mondja, hogy a tiszteletesnek a cipőjét a kis táskájában kellett vinni esős időben és a nyakig-sáros csizmát kinn az ajtó előtt lehúzta, a cipőt felhúzta s úgy lépett be a házba tagokat szerezni az egyháznak. Ez a Mesterének nyomdokaiban járó nemes szivü Jurányi tiszteletes 1891. pünköst havában a Szentlélek kitöltetésének ünnepén, pünköst első napján alapította meg híveivel a Clevelandi Első Magyar Református Egyházat. A feljegyzések szerint százötvenre tehető az alapitó egyháztagság száma. Négy esztendő le­forgása alatt annyit gyűjtött össze a gyülekezet, hogy az East 79 utcában ez a gyülekezet meg­építette első templomát, mely ma is meg van, de nem az Első Egyház tulajdona már. Az épít­kezéssel zörgés, összekülönbözés is járt még egy kis családban is, hát még egy gyülekezet­ben? Ezekből a nézeteltérésekből, összezördülé­sekből annyi békétlenség váltódott ki, hogy az önfeláldozó, jó szivü Jurányi tiszteletes lélek­ben, a küzdelmekbe, a békéltetésekbe belefáradt s haza ment, a templom szentelését se várta be. Utána néhai dr. Harsányi Sándor tiszteletes jött ki és 1894 november 4-én szentelte fel az amerikai magyar reformátusok első templomát. Négy évi szolgálat után Dr. Harsányi tiszteletes is lemondott és egy válságos esztendeig pásztor nélkül volt a gyülekezet, mikor is néhai Dr. Csutoros Elek tiszteletes vette át a gyülekezet vezetését és 13 esztendei pásztorolása alatt oda fejlődött a gyülekezet, hogy abban az időben az amerikai magyar reformátusságnak már több temploma lévén, szinte hihetetlennek tetszett az a hatalmas kőtemplom, melyet a fatemplom helyett épített az Első Egyház népe. P'éldát- adóvá lett a többi telepeken megtelepedett ma­gyarság előtt, mert minden telepen fellelkesedtek, áldoztak és építettek. Az Első Egyház a kebelén belől megalapította az ember szeretet jegyében dolgozó betegsegélyző egyletet. Tanítót hozattak ki az óhazából, hogy a visszavándorló szülők itt született és iskolába járó gyermekeik a magyar nyelvet ne felejtsék el. Mikor a gyülekezet naggyá és mindennel felszerelten erőssé lett, akkor lemondott néhai Dr. Csutoros lelkipásztor azzal az indokolással, hogy visszavágyik az óhazába. Nemcsak ő, de hazavágyott az egész gyüle­kezet, sőt az egész ma itt élő bevándorló magyar­ság is. A ma már megpolgárosodott amerikai magyarság nagy többsége azzal az erős elhatá­rozással jött ide, hogy centet-centre téve, mikor annyit sikerült összegyűjtenie, hogy óhazai ott­honát abból tisztázhatja, hazamegy. Ezekkel a vágyakkal telt szivekből állt az Első Egyház tagsága is, ez a lelkűiét irányította minden gondolatukat. Dr. Tóth Sándor tiszteletes ezzel a lelkület- tel vette át a gyülekezetnek a vezetését és min­den gondját és a gyülekezeti élet vezetésében minden munkásságát az irányította, hogy a fel- nevekedő gyermek sereg az anyaszentegyház hi­tében és hazaszeretetben nevelődjék fel.

Next

/
Thumbnails
Contents