Fraternity-Testvériség, 1951 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1951-07-01 / 7. szám

TESTVÉRISÉG

5

nisi recruiling ground.'

Justice Greeberg said there was "clear evidence that the IWO maintained close ties with the Communist Party, knowing its purpose to teach, advocate and encourage the overthrow and destruction of the United State Government by force and violence."

♦

July 15 has brought the 20th anniversary of the ocean flight of the’ Hungarian aeroplane — “Justice of Hungary” The flight which took 25 hours and 40 minutes from Harbor Grace Air- fied, was almost successful: it did not reach Budapest but made a forced landing in the cornfield near a village named Bicske. (Lindbergh’s plane crossed the ocean for the first time four years before.) One of the two heroic pilots, Captain George Endresz died less than a year afterwards when he flew on the safe plane to Rome: a few hundred yards from its goal the plane fell and Captain Endresz perished in the flames. The other flyer, Alexander Magyar stayed in Hungary until he was forced to fee the country to escape the Nazis and the Russians. As a D P he came to the United States again in February, 1950.

The flight was a spectacular and heroic deed intended to call the attention of the world to the injustice committed against Hungary in the Treaty of Trianon. Today when mutilated Hungary again lies prostrate under the boots of an unmerciful and cruel enemy, the cry for Justice again knocks on the conscience of the civilized world.

REMÉNYI JÓZSEF

Neve a mi hasábjainkon legtöbbször egy-egy különleges zengésű értékes vers alatt, fordul elő. Mint költőé. Reményi legnagyobb értékű munkássága azonban nem a lira területén mozog, hanem az irodalom történetén és az esztétikáén. Hosszú évek óta tanára ő a clevelandi Western Reserve Universitynek, ahol az ösz- szehasonlitó irodalom történetet tanítja, természetesen angol nyelven, amerikai hallgatói százainak. Csendben, de annál nagyobb eredménnyel dolgozik. Épen most került kezünkbe egy bibliográfiája eddig megjelent cikkei és nagyobb tanulmányainak s annak láttán egyenesen a reveláció erejével hat ránk az a bámulatos szorgalom, termékenység és tehetség, mely ennek az istenáldotta embernek adottsága. A magyar irodalmat olyan széles távlatban soha eddig senki nem vitte, még csak megközelítő mértékben sem, az angolnyelvü irodalmi közvélemény elé. Több száz magyar könyv ismertetését s félszáz olyan tanulmányt ölel fel ez a bibliográfia, melynek mindenike az esztétikus lelkiismeret s a magyarság-szeretet egy-egy ragyogó bizonyságtétele. Egy olyan világban, melynek kétségbeejtő magyar napi szenzációi keserítenek bennünket, a mi amerikai magyar Reményink és munkássága olyan oázis, melyen nem csak mi üdülünk fel szívesen, de az angolnyelvü világ müveit lelkei is szívesen időznek és ismerhetik meg egy jobb sorsra érdemes fajta legbensőbb értékeit.

•

SEBESTYÉN ENDRE

Még csak nemrégiben hagyta el a sajtót Kossuth cimü kitűnő könyve s az Amerikai Mayar Népszava máris hirdeti újabb munkájának megjelenését. Ez alkalommal — a sikerült “Magyar Reader” után! — egy olyan angol tankönyvről lész szó, amely valóban nagy hiányt van hivatva pótolni. Nem volt és nincs ugyanis magyarok számára olyan könyvünk, melynek felhasználásával az angolul tanulni kívánók megfelelő praktikus irányítás mellett sajátíthatnák el ezt a számunkra nehéz nyelvet. A legtöbb ilyen természetű eddigi kiadvány vagy egészen selejtes anyagot tartalmaz vagy pedig végképen nem számol a kiejtésbeli nehézségek megértésével s mégkevésbbé az u. n. amerikanizmusokkal. Mostanában, Istennek hála, sok uj magyar bevándorlónk érkezik. Ezek számára egyenesen nélkülözhetetlen lesz Sebestyén könyve, melynek közlését rövidesen megkezdi az Amerikai Magyar Népszava s aztán könyvalakban is megjelenteti, hogy igy hosszú éveken keresztül megszerezhető legyen. Sebestyén eddigi angol nyelvű munkái teljes garanciát látszanak adni arra, hogy a könyv értékes és hézagpótló lesz a nyelvtanulás terén.

"NOSZTALGIÁS MAGYAR"

Zámbory Sándor barátunk és testvérünk Egyesületünk tagságában is, aki ismert magyar újságírói állapotát a perth amboyi kormánylakások felügyelőségével cserélte fel, sohasem mulasztja székházunk meglátogatását, ha hivatalos ügyei a fővárosba szólítják. Ezt tette pár héttel, ezelőtt is. Nem irtunk volna arról, amiket mondott már csak kötelező szerénységből sfem, ha Káldor Kálmán barátja a lapjában le nem közli hozzá intézett levelének egy részletét. így, felmentve érezvén magunkat a saját vállveregetés vádja alól, kommentár nélkül adhatjuk Zámbory barátunk sorait:

“Többnapos konvención voltam Washingtonban. Tizenhárom éve járom ezeket a konvenciókat, ahol 800 ember között sajnos egyedül én vagyok magyar! Hidd el, hogy a sok tudós “long distance” beszédek helyett, sokszor kedvesebb lenne füleimnek egy zamatos magyar “szolnoklat.” Washingtonban meglátogattam reformátu- sékat. Kedves Kálmánom, le a kalappal a Református Egyesület tisztikara előtt. Olyan pompás szép házuk van, hogy meg is jegyeztem: Ide csak frakkal és cilinderrel lehet jönni. Amire Borshy Kerekes rávágta: De csak is a nem tagoknak. Tagok jöhetnek bármibe.

Mertünk volna mi 40 év előtt arra gondolni, hogy egy amerikai magyar egyesület egy pazarul berendezett és csodaszép stílusban megépített milliomos kastélyában fog “székelni?!”

Ezt látva, önkéntelenül a fejembe szaladt egy nagy kérdőjel: Ugyan mi, amerikai magyarok, milyen magason felette állnánk minden nációnak, ha a magyar egyletek vezetése — mint most a reformátusoknál — intelligens emberek kezébe került volna?

Mint katolikus magyar szeretném a kát. Klérustól megkérdezni, hogy mit alkottak ők, mit tudtak volna itt a négyszerié nagyobb katolikussággal teremteni, ha, meg annyi kiskirályság helyett eszük és energiájuk csak egy kis részét is az amerikai magyarság jövőjének és jónevének áldozták volna?!.... Látod még mindég nosz- talgiás magyar vagyok. így is halok meg....”