Fraternity-Testvériség, 1950 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1950-03-01 / 3. szám

OFFICIAL ORGAN OF THE HUNGARIAN REFORMED FEDERATION OF AMERICA

Published Monthly

Megjelenik havonta

Főszerkesztő—Editor in Chief: FRANCIS ÚJLAKI, D. D. Felelős szerkesztő—Managing Editor GEORGE E. K. BORSHY

Subscription $2.00 a year Előfizetés évi $2.00

Társszerkesztők—Associate Editors: EMERY KIRÁLY and

EDMUND VASVÁRY

“Reentered as second-class matter May 1st, 1940, at the Post Office at Pittsburgh, Pa., under the Act of August 24, 1912. Original entry as second-class matter authorized August 10, 1946”

VOLUME XXVIII. "THE YEAR OF THE BETHLEN HOME"

MARCH, 1950

DR. ÚJLAKI FERENC 19-IK ELNÖKI JELENTÉSE A "VÉRTANUK ÉSZTÉNDEJÉ"-RŐL

A huszadik század első felének utolsó esztendejét “Vértanuk Esztendejé”-nek neveztük. Céltudatosan tettük azért is, mert az aradi tizenhárom mártiromságának százéves évfordulója volt 1949. De azért is, mert magunkat is emlékeztetni akartuk, mások előtt is bizonyságot óhajtottunk tenni arról, hogy Istent, hazát és testvért szerető ősök nyomdokain jár Egyesületünk. Azok nyomdokain, kiknek hitük, meggyőződésük, testvérszeretetük volt és ezért készek voltak dolgozni, áldozatot hozni, életüket adni.

Ennek a lelkületnek cselekedetekben való megbizonyitására bőven adott alkalmat az 1949. esztendő. Körünkben is, határainkon kivül is.

Az Egyesületből kiáradó áldásdús viz.

Mikor számbaveszem az 1949-ik év munkáját, eredményeit, akkor Ezékielnek a templomból kiáradó áldásdús vizről szóló látomása elevenedik meg előttem. Ahová e folyó eljut, gyógyulást, életet visz. Két partján gyümölcsfa nő, gyümölcsük eledel, leveleik orvosságra valók.

Eledel és orvosság volt azokban az otthonokban, családokban, ahol betegség volt. A testvéri együttérzés megbizonyitása mellett tizenötezer dollárnyi segítséget vittünk betegeinkhez.

Ott, hol a sziveket bánat járta, s a szemek) keserűség árja volt, a halál és gyász által meglátogatott családokba, a vigasztaló levelek által megéreztetett testvéri részvéten kivül százötvenkilencezer háromszázötven dollárral vittünk enyhülést, jövőt nyújtó lehetőséget.

Isten iránti felelőséggel és szerető szívvel hordoztuk a családi fészekből kihullott kicsiny fiókák, az árvák és az élet keresztje alatt megfáradt, megterhelt öregeink gondját. Szeretet intézményünk, Bethlen-Otthonunk, munkájának eredményes vitelében nagy segítséggel voltak egyházaink és a segíteni kész barátok. Hálásak vagyunk érte. De a segítés szeretet munkájának derekas részét, itt is, Egyesületünk hordozta.

Egyesületi tagjaink által a Bethlen-Otthonra befizetett tiz centeket, huszonegyezer háromszázhuszonnyolc dollárt utaltunk át arra, hogy az amerikai magyarság szivében, Ligonier, Pa.-ban levő Bethlen Otthonunkban és annak munkáján át, mindenek érezzék és kóstolják meg, hogy jó az Ur és édes a kicsinyeket és öregeket hordozó testvérszeretet.

Egyesületünkből kiáradó áldásdús viz eljutott amerikai magyar református közösségi életünkbe, egyházainkba, magyarságunkba. Eljutott a szolgálatokon által, melyeket szószékeken, ünnepélyeken, gyűléseken, tanácskozásokban, egyházi és közös magyar testvéri összefogásokban nyújtottunk. A kölcsönök által, melyek több egyházi építkezést tettek lehetővé. Egyházi újságok, kiadványok, heti és napilapok részére adott hirdetésekben, melyek nem is hirdetések, hanem az amerikai magyar betű és lélek ápolására, fenntartására adott segítségek.

Eljutott azok által az istentiszteleti szolgálatok által, amelyeket a fővárosban, Washingtonban nyújtunk. Ott, ahol nincs magyar egyház, templom, megérezhetjük, hogy mit jelent a magyar istentszteleti szolgálat. Istennel való találkozás alkalma mellett testvéri egymásra találás, közösség szolgálata az.

A tengerentúlra áradó áldásdús viz.

Református Egyesületünk 1949-ik évi szolgálata fájának gyümölcse eledel, levele orvosság volt közöttünk. De eláradt az tengerentúlra is. Részben az óhazában, részben a világon szétszórva, hontalanságban élő testvéreinkre is. Az ő részükre 1689 dollár és 49 cent-ért küldtünk orvosságot, élelmet, ruhaneműt. Ezen a téren hálás köszönettel vagyunk Dr. Horváh Ferenc főorvosunknak, ki a betegek kérését átvizsgálta, részükre a szükséges orvosságot jutányosán szerezte meg.

Hogy a test mellett a lelket is tápláljuk, hi-