Fraternity-Testvériség, 1950 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1950-02-01 / 2. szám

10 TESTVÉRISÉG THE CARDINAL'S STORY Ezen a címen Stephen K. Swift szerzőségében uj könyv jelent meg a MacMillan cég kiadásában a Mind- szenty ügyről. A magyar származású amerikai szerző hosszabb időt töltött Európában s az anyagot első kézből igyekezett müvéhez összeszedni, minek következtében az a leghitelesebbnek látszik az eddigi hasonló müvek kö­zött. Folyamatos és hibátlan stílusa a könyvet érdekessé teszi azok számára is, akik nemcsak kortörténeti ada­lékokat keresnek a könyvben. Nehány megrázó részle­tének drámaisága már az irásmüvészet magasabb fokaira emelkedik. Swift K. Istvánnak egyébként nem ez az első magyar vonatkozású munkássága, mert hiszen ő fordí­totta angolra annak idején Nagy Ferenc v. miniszter- elnök “Te Struggle Behind the Iron Curtain” c. könyvét is s már annak fordításával is jó nevet szerzett. Meg­említhetjük azt is, hogy a római katolikus bíborosról írott könyv szerzője református vallásu s az egyik new yorki magyar egyházközségünk presbitere. A könyv bolti ára $3.75 s mint jeleztük a MacMillan cég kiadása. "BUDAPESTI SZERKESZTŐ" Az egyik New Jerseyt boldogító magyar hetilapban jelennek meg szemérmetlen Írásai ennek az embernek. Mielőtt odakerült volna már nem is kis mértékül hír­hedtséget szerzett magának Amerikai földjén is. Azért használjuk az “is”-t, mert odaát általánosan ismert volt erkölcsi gátlásokat nem ismerő üzelmeiről. Szomorú, hogy nehányan itt is beugrottak neki s különösen Californiá- ban nem kevesen fájlalják és szégyenük vele való össze­köttetésüket. Innen azonban aránylag hamarosan meg kellett ugrania. Visszatért első bűnei színhelyére, Buda­pestre s jelenleg onnan próbálja mérgezni pimasz kom­munista propaganda cikkeivel egy hetilap szükebbkörü olvasótáborát. Ártani, szerencsére, nem tudhat ez a le- vitézlett senki, de működése felveti a kérdést: micsoda etikájuk lehet azoknak, akik ennek az embernek még ma is lehetőséget adnak az írásra?! Az illető különben Békessy Imrének Írja magát. Sokan erősen kételkednek a két “s”-ben is, az ipszilonban is. TILOS A HÁZASSÁG Abból a szerencsétlen országból, amit most Magyar Népköztársaságnak csúfolnak, legutóbb az a hir érkezett, hogy a moszkovita cselédek kormánya megtiltotta a kül­földiekkel kötendő házasságokat s nem ad kiutazási engedélyt azoknak sem, akik a törvény előtt már elje­gyezték magukat valami külföldivel. Nem szabad itt megfeledkezni arról, hogy mi, amerikai magyarok is külföldi számba megyünk, igy tehát el van vágva a le­hetősége annak, hogy amerikai magyar legény magyar- országi mátkát választhasson és viszont. Azazhogy talán kaphatnak engedélyt a házasságra, ha magukat jó kom­munistának bizonyítják a mindenható pesti lakájok előtt. De még ez csak papíron lehet, mert hiszen innen oda­utazni ma nem lehet, onnan ide pedig eddig se nagyon lehetett. TJjabb mélyülése ez annak a szakadéknak, mely bennünket a szülőföldtől napról-napra tragikusabban el­választ. Tegyük azonban hozzá: — egyelőre. SZÉDELGÉS A "TESTVÉRISÉGGEL Akadnak még magyar nyelvű lapok is, amelyek szí­vességből, de még inkább jó pénzért helyet adnak a hírhedt IWO nevű szervezet közleményeinek, melyek legutóbb 50 éves jubileumát hirdetik a “Testvériség”- nek. Eltekintve attól az orcátlanságtól, hogy a mi la­punknak nevét egyszerűen ellopták, azt állítják, hogy szervezetük 50 éves, holott mindössze nehány évvel ez­előtt kezdtek megtévesztésül ezen a néven szerepelni. Minden illetékes előtt jól tudott dolog ugyanis, hogy az eredetileg jiddish (zsidó) alapítású IWO-nak úgy neve­zett magyar szekciójáról van szó, mely kommunista ak­cióival tette magát ismertté és utáltá minden rendes magyar előtt. Nincs tehát szó ötven éves jubileumról, nincs szó Testvériségről sem, csak régi bolsi csalásról és hazugságról van szó, — mint rendesen, ahol az Attorney General által is megbélyegzett IWO szerepel. "MAGYAR NŐK" Immár harmadik esztendeje, hogy Németországban ezen a címen nyomtatott lap jelenik meg Feketéné Ko­rány Livia szerkesztésében. Célja a világba szétszóródott magyar nők szolgálata és nemzeti érzésben való együtt- tartása. Bejelentéseikből látjuk, hogy eddig 11 ország­ban állítottak fel képviseletet, lapszámaikból pedig az tűnik ki, hogy a bizonyára nem könnyű szerkesztési és kiadási munkát nagy buzgalommal és emelkedő nívóval látják el. Rokonszenvvel kell néznünk ezt a kísérletet, mely egyetlen a maga nemében és szívesen tesszük so­raink végére címüket, hogy érdeklődő olvasóinknak rendelkezésükre adjuk. Az előfizetési dij amerikai pénz­ben igazán csekélység, számukra azonban bizonyára lé­nyeges segítséget jelent. A cim tehát: Magyar Nők, Redaktion, 13/b. Walsching, Kreis Vilshofen, Nbd., Gast­haus Gerstl, Germany.----------------------------­KATONA ÉS KODOLÁNYI Reményi József érdeme, hogy ez a két név, Katona József a Bánk Bánk szerzője s Kodolányi János, az újabb magyar irodalom elbeszélője és drámairója, rövid időközön belül s egymás után kerültek az amerikai iro­dalmi fórumok elé. Katonáról a National Theatre Con­ference XI. évfolyamának decemberi számában, Kodo- lányiról pedig The South Atlantic Quarterly 49. köteté­nek januári számában irt Reményi egy-egy brilliáns ta­nulmányt. Már-már megszoktuk, hogy a jeles professor szinte áhítattal ismerteti a mi szükkörü magyar irodal­munk nagyságait a világgal. Annyira megszoktuk, hogy magyar lapjainkban alig látjuk valami jelét munkája elismerésének. Annál üdítőbben hatott aztán legutóbb, hogy szükebb pátriája, Cleveland, nem feledkezett meg róla s hatalmas közönsége diszebéden ünnepelte a ma­gyarságát nem csak hangoztató, de rendkívül eredmé­nyesen szolgáló Reményi professort. E sorokban hadd köszöntsük őt mi is méltányló tisztelettel és szeretettel. "KÖSZÖNETEM MELLETT..." Amerikai Magyar Református Egyesület Washington 6, D. C. Hálás köszönetemet küldöm ezen pár soraimmal, amelyben a jó Isten áldását kérem úgy az Egyesület, mint az elnök ur munkájára azért, hogy az én kedves megboldogult férjem halála alkalmával igaz testvéri résvéttel osztoztak nagy bánatomban. Továbbá azért is nagy hálával tartozom az egész Református Egyesületnek és az Elnök Urnák is, hogy oly pontosan és oly rövid idő alatt, amit nem is vár­tam, az osztály ügykezelője által kézhez kaptam a halál­eset után járó végösszeget. Köszönetem mellett mellékelten küldök öt dollárt a Bethlen Otthonban lévő árvák és öregek javára és kívánok nekik boldog újévet. Isten áldása legyen a Református Egyesületen és annak vezetőin. New Brunswick, N. J. Hálás tisztelettel, Özv. Vas Zsigmondné és gyermekei

Next

/
Thumbnails
Contents