Fraternity-Testvériség, 1947 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1947-12-01 / 12. szám

TESTVÉRISÉG 5 KOSSUTH ÉS A REFORMÁTUS EGYESÜLET Az 1848-49-es magyar szabadságharc 100. évfordulóját ünnepeljük ebben az esztendőben. Egyesületünk azzal is jelét kivánja adni a nagy időkre való kegyeletes emlékezetének, hogy közgyűlését is arra a hétre, március hónap má­sodik hetére, hivta össze az “Amerikai Debre­cenének becézett Clevelandba, amikor és ahol a nevezetes évforduló a legimpozánsabb módon ünnepelhető. Semmit vagy nagyon keveset jelentene ez a gesztus abban az esetben, ha közösségünk történetében csak a száz éves évfordulónak ér- kezte mutatná az érdeklődést vagy közösség­vállalást 48 nagy eszmei tartalmával. Istennek hála, ez nem igy van. Mert ha volt valahol ki­mutatható nyoma a 48-as hagyományokhoz való törhetetlen ragaszkodásnak, úgy ezek a nyomok kétségtelenül az amerikai magyar re­formátus gyülekezetek népénél találhatók fel. A mi tagságunk zöme pedig ebből a népből való, vezetőinket ez a nép választotta, egyesületünk irányát ez a nép szabta meg. Következésképen az, magyar társadalmi vonalon nem is lehet más, mint 48-as és kossuthi. Ez azonban igy még mindig csak papiros- szagu következtetés maradna, ha teljesitmények is alá nem támasztanák. De teljesitmények is vannak. Hadd emlitsünk itt meg csupán egy nehányat ezekből. És pedig a legutóbbi eszten­dők történetéből. 1937-ben, amikor egyesületünk székházat vásárolt magának az ország fővárosában, Wash­ingtonban, haladéktalanul a Kossuth nevet adta annak. így ma, a Fehér Ház szomszédságában, a külügyminisztérium mellett áll a mi “Kossuth Ház”-unk s a világhires Pennsylvania Avenue-n naponta járó-kelő rengeteg amerikai és külföldi népnek hirdeti a mi “apánk” emlékezetét, ami­nek jelentőségét nem lehet túlságosan lekicsi­nyíteni. És ha még azt is hozzátesszük ehez, hogy Kossuth Házunk földszinti termeinek első bérlője az amerikai hadsereg tartalékos tisztjei­nek szövetsége (Reserve Officiers Association) volt, közvetlen utánuk pedig a Haditengerészet tisztjeinek szövetsége, valamint a repülő tisztek és a tengerész gyalogság hasonló társulata (Re­serve Officiers of the Naval Services, Air Re­serve Association of the U. S. A. and Marine Corps Reserve Officiers Ass’n!) költöztek be: kétségtelen az, hogy a Református Egyesület nem csak kellőképen jelezte székházának neve által is a maga kossuthi tradícióit, de e tény által segített is ezt a nevet szembetűnővé tenni. Talán az sem ment még ki az emlékezetből, hogy 1941-ben, a japán támadás esztendejében egyesületünk volt az, mely a Kossuth amerikai látogatásának jelentőségére s annak 90 éves for­dulójára nem csak a figyelmet hivta fel, de so­rozatosan rendezett emlék ünnepségeivel tevő­legesen szolgálta is 48 eszméinek kultuszát. Ér­dekes itt megemlíteni, hogy new yorki ünnepé­lyünk záró szakasza épen azon az estén volt, amikor uj hazánkat a gálád japán támadás érte Pearl Harborban. Megőriztük azt a levelet, amit ebből az al­kalomból az Egyesült Államok elnöke intézett egyesületünkhöz s amelynek szavai szerint: “Werever the blessing of freedom is re­verenced the memory of Louis Kossuth will be held in honor. His life and work are an inspiration to all who put their faith in the democrativ way of life” (F. D. Roose­velt) 1941 volt az az év is, amikor egy 1851-ben Amerikában készült fénykép alapján Kossuth arcképét megfestettük dísztermünk számára s azt — mondhatjuk — diadal útban vittük körül szerte az országban rendezett ünnepeinken, töb­bek között Pittsburghba is, ahol az egyetem rektorának és tanári karának jelenlétében tör­tént emlékezés a “szabadság angyaláról”, mint Kossuthot annak idején Emerson nevezte. De a nagy világégés alatt sem szűntünk meg a Kossuth nevet és az ahoz fűződő legtisz­tább és legdemokratikusabb szabadság eszmé­ket mindenütt előtérbe helyezni, ahol csak arra lehetőség kínálkozott. Amikor a hadsereg vagy Vörös Kereszt mentőkocsi adományozásokat kért, az általunk adományozott kocsikat nem egy helyen Kos­suth nevével láttuk el s a felavatáskor szóno­kaink sohasem felejtették el ennek a névnek jelentőségét hangsúlyozni. Hogy az ő élete, Kossuthé, valóban inspiráló mindazok számára, akik életük feladatává tették ennek a mi nö­vekvő közösségünknek szolgálatát, azt ezen az ünnepen.az által is nyilvánvalóvá kívántuk ten­ni, hogy “Hitvallás a kossuthi eszmények mel­lett” emlékezve meg annak lefolyásáról meg­fogalmazni próbáltuk felfogásunkat, Írván: “Hiszünk abban, hogy a mának vérzivata­ros khaoszából a Bill of Rights és a mi Kos- suthunk eszméinek kivirágzásaként a világnak egy uj rendje fog megszületni. Ez az uj rend azonban nem a diktatúráknak és diktátoroknak vérre és vasra alapozott terrorja, hanem a de­mokratikus és humánus gondolkozás gyümöl­cseként teremtődő olyan életforma lesz, amit talán egy uj képzésű szóval “adelphokráciá”-nak

Next

/
Thumbnails
Contents