Fraternity-Testvériség, 1946 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1946-12-01 / 12. szám
TESTVÉRISÉG 7 az Erdélyből menekültek segélyezése terén. B o 1 d o g itó bizonyságtételek ezek arról, hogy Isten két munkaeszköze, az Egyház és az Egyesület, mily áldott munkát végezhet együtt a könyörülő testvérszeretet terén. Családi, egyházi, egyesületi ünnepélyeket tartva, együtt örülve az őr ülőkkel, együtt sirjunk a sírokkal is és mi - ma - erősebbek, mutassuk meg, hogy hordozzuk a gyengébb, igen nagy nyomorúságban élő, óhazai testvér terhét is. A KIÖNTÖTT DRÁGAKENET Dr. Kalassay Sándor jubileuma Vacsorát rendeztek Jézus tiszteletére. A vendégek között volt egy asszony, ki úgy érezte, hogy Jézus iránti hálájáról, sze- retetéről, valami módon, bizonyságot kell tennie. Vacsora közben felállt, előhozott egy alabástrom szelencét, azt eltörte és a benne levő drága nár- duskenetet Jézus fejére öntötte. A drágakenet illata betöltötte a házat és a jelen valók csodálkozva mondották: micsoda nagy érték volt az a nár- duskenet! A pittsburghi egyház buzgó jegyzőjének. T Kovács Györgynek, indítványára, dec. 1-én, Pittsburghba gyülekeztek azok, akik úgy érezték, hogy az amerikai magyar élet úttörője, Dr. Kalassay Sándor előtt hálájukról, szeretetükről bizonyságot akarnak tenni. Ezen az ünnepélyen ott volt az egész amerikai magyar reformátusság. Akik nem jöhettek el, azok a sürgönyök, levelek özönét küldötték. Akik megjelentek előbb istentiszteleten vettek részt, azután a vacsorázó asztalhoz ültek. Ez az ünnepély egyike volt a legszebb, legbensőségesebb jubileumoknak. Amint az egyházak, egyletek küldöttségeinek szószólói, továbbá az egyházak pásztorai szívből jött bizonyságtételekkel mondották el, hogy mit köszönhetnek Dr. Kalassay Sándornak, mit jelentett nekik az ő élete és munkája, akkor az áhitatos csendességben úgy éreztük, hogy a legdrágább nárduskenetet, a hála, a szeretet érzését öntötték annak fejére, ki ötvenkét év alatt áldott munkát végzett magyar Amerikában. A felszólalásokban megjelent előttünk egész amerikai magyar múltúnk minden úttörő munkájával, áldozatos szolgálatával. Egyházak, egyletek alakulása, a kezdet nehézségein átvergődése, a hit, testvérszeretet, árva és öreg- gondózás munkájának elindulása, kifejlődése. És mindezek közepében az a férfiú, aki minden munkába ott volt, áldozott, dolgozott: Dr. Kalassay Sándor. Mint Ntü Bernáth Árpád mondotta: ma lehull minden földi, gyarló. Csak egyet látunk, egy emelkedik ki magasan, egy zászló, fogalom, eszme, Dr. Kalassay Sándor élete és munkája. A szív drágakenetének, a hálának, szeretetnek illata, betöltötte a templomot, a vacsorázó hajlékot, a sziveket és úgy éreztük: érdemes Istennek élni, dolgozni, úttörőnek lenni, építeni. “Aki nekem szolgál, megbecsüli azt az Atya.” Megbecsülik az emberek is. A drágakenetet kiöntők között ott van a Református Egyesület Bethlen Otthonával együtt az előtt, aki mindkettőnek alapitója, munkása volt. NTÜ PAPP KÁROLY, ALEL- NÖKÜNK, ÖTVENÉVES Nov. 24-én, a south norwalki paróchián, a barátok és munkatársak, meleg családi körben köszöntötték Református Egyesületünk alelnökét, Ntü Papp Károlyt, ki életútján a félszázados határhoz ért. Az eredményes munkát végző, határozott egyéniségű és meleg szivü férfiun, kis családján, legyen továbbra is Isten áldása, kísérje a baráti szivek szeretete. AZ ÓHAZÁBÓL VISSZATÉRÉS óta végzett szolgálataimmal igyekszem megéreztetni óhazai testvéreink helyzetét, hősi küzdelmét, hogy ezt megérezve segítő kezünket átnyújthassuk a csüggedésen a nyomorúság mocsarában sülyedők felé. A Magyar Segélymozgalom és az Amerikai Magyar Szövetség Ligonierban tartott gyűlésén vettem részt. Ott voltam Youngstownban az egyház húsz éves jubileumán, hol Isten igéjét hirdettem. Nov. 17-én délelőtt Toledo-ban, délután Chicago So. Side-on prédikáltam. Chicagóban beszámolót tartottam a hazai útról az esti banketten és másnap Dr. Goebel- nél, az Ev. Ref. Church elnökénél. Nov. 24-én Fairfield, Conn.- ban prédikáltam, banketten beszéltem és róm. kath. és ref. lelkészek értekezletén vettem részt. Nov. 30-án, Pittsburgh- ban, a Magyar Társaskörben, tartottam beszámolót. Dec. 1-én a pittsburghi templomban, a jubileumi istentiszteleten prédikáltam, az esti banketten beszéltem. Bár mindenki meghallhatná óhazai testvéreink háláját, üzenetét, élet-halál harcának segélykiáltását: “Jöjj által és légy segítségül!” ŐRVÁLTÁS Lynch, Ky.-ban levő, 204 számú, osztályunk hűséges ügykezelője, Bartha Gábor testvérünk, lemondott. Amint ő maga írja: “Nagyon sajnálom, hogy az osztály ügykezeléséről le kell hogy mondjak. Amit igen sajnálok, mert bizony tiz évig elég sok bajokon kellett átmenni amig az ember egy ilyen kis osztályt fel tudott építeni, és azt föntartani. De én azt kötelességemnek éreztem és tartottam is, hogy én ezzel tartozom. Még most is volna hajlandóságom, de Daytonba fogunk költözni.” Bartha Gábor testvérünknek hálás köszönetét mondunk. Isten áldása kisérje továbbra is. Az édesapja munkáját fia Bartha Gyula András vette át, ki 3 és fél évet töltött a tengerentúl katonai szolgálatban. Az apai örökséget átvevő uj ügykezelőnket szeretettel köszöntjük.
